Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.4. Alispán
Ráday Gáspár, RÁD AI (1683-1689) Werlein János István (1689-1691) a fegyelmezetlen végvári katonák okozta pusztításokkal.419 A közbiztonság javítása érdekében számos büntetőeljárást kezdeményezett gonosztevők ellen.420 Az 1681. évi országgyűlésen Pest megye egyik követeként vett részt.421 Bélteky Pál közigazgatási feladatai mellett katonai megbízásokat is teljesített. Esterházy Pál végvidéki főkapitányt rendszeresen tájékoztatta Thököly Imre mozgalmának állásáról.422 Az alispán talán 1682 végéig formálisan még mindig Bélteky Pál volt, mivel Ráday Gáspárt december 17-én csak másodalispánná választották.423 Szűk egy hónappal később, 1683. január 11-én egy Nagykőrös városnak címzett levelet Ráday Gáspár már alispánként írt alá.424 Bélteky Pál életéről Fülek eleste (1682 június) után nem rendelkezünk adatokkal. 1686-ban már bizonyosan nem élt.425 Ráday Gáspár Ráday I. András és Madách Zsófia gyermekeként látta meg a napvilágot. A család jó kapcsolatépítési hagyományait folytatva Libercsey Rozinát vette feleségül. E házasságból született 1677. július 2-án Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc kancellárja. Ráday Gáspár tehát a 17. század legbefolyásosabb Nógrád megyei köznemesi családjaival állt közeli rokonságban. Ráday Gáspárt 1667-ben választották Pest megye esküdt ülnökévé.426 Az 1670-es években birtokai védelme kötötte le a figyelmét 427 Fülek eleste után a Pest megyei törvényhatóság nehéz helyzetbe került. Az évtizedek óta használt székhely romhalmazzá vált, Bélteky Pál alispán pedig 1682 után valószínűleg meghalt, vagy legalábbis befejezte közigazgatási tevékenységét. A válságos időszakban Ráday Gáspárt előbb 1682. december 17-én másodalispánná választották.428 1683. január 11-én egy Nagykőrösnek címzett levelet alispánként írt alá.429 Valószínűleg ő szólította fegyverbe a nemesi felkelést 1683 júliusában Thököly oldalán.430 Tudomásunk van arról, hogy Thököly Imre fejedelemségének rövid időszaka alatt megtörtént a teljes tisztújítás, ám ennek dokumentumai nem maradtak fenn. Esterházy Pál nádorhoz Thököly ideiglenes uralmának elismerése miatt mentegető követeket kellett küldenie a közgyűlésnek,431 ugyanakkor Ráday alispáni címe megmaradt, hivatalából nem mozdították el.432 Aüspáni működése során különleges hangsúlyt helyezett a katonaság által meggyötört lakosság védelmére, ez ügyben több levélben kérte Esterházy Pál közbenjárását.433 Rá hárult a feladat, hogy Buda visszafoglalása után bejárja a frissen felszabadult területeket. Személyesen fordult meg Kecskeméten, és győződött meg a falvak elnéptelenedett állapotáról. Az 1687. évi országy- gyűlésen Gyürky István jegyző kíséretében Pest megye egyik követeként vett részt.434 Utódját 1689. május 18-án választották meg Werlein János István budai kamarai inspektor személyében.435 Ráday az alispáni működése után visszavonult a Pest megyei közélettől. A Rákóczi-szabadságharc éveiben Ludányban és Losoncon élt, ahol fia, Ráday Pál kérésére a menye látogatta időről időre. Pál 1710 őszén végül Lengyelországba küldte családját, ahol Gáspár 1711. június 11-én elhunyt.436 A törökök elleni felszabadító háború elején, Érsekújvár visszafoglalását (1685) követően a visszafoglalt területeken kamarai kormányzatot vezettek be. A hivatal élére Werlein János Istvánt nevezték ki élelmezési biztosi beosztásban, aki azonnal megkezdte a falvak gazdasági erejének felmérését a katonaság ellátásának biztosítása érdekében. Buda felszabadulásával megalakult a Budai Kamarai Adminisztráció, amelynek élére ismét Werlein János Istvánt nevezték ki 1686. szeptember 10-én. A hivatalvezető számára a végleges instrukciót 192
