Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.4. Alispán
Wesselényi Ferenc nádor halálát követően a főúri szervezkedéseket elsőként tárta Szelepcsényi György esztergomi érsek elé.399 Ezzel döntő szerepet játszott az egész országot átfogó főnemesi mozgalom felszámolásában. Fekete László 1670-ben halt meg.400 Kutassy György az azonos nevű Pest megyei alispán gyermekeként látta meg napvilágot, ismeretlen időpontban. Közigazgatási pályafutása Nógrád és Pest megyében is az 1630-as években indult.401 1636-ban már esküdt ülnök,402 1638-ban dikátor.403 A Pilisi járásban szolgabíróként tevékenykedett 1639 és 1648 között.404 A tisztségéből önként távozó Fekete László helyett 1665. február 23-án választották alispánná. Az ellenjelöltek között Battik Péter, és Darvas János neve szerepel a jegyzőkönyvekben.405 Alig egy esztendővel a megválasztása után, 1666-ban meghalt.406 Battik Péter Battik Gergely és Libercsey Fruzsina gyermekeként látta meg a napvilágot. Nevét elsőként 1656. április 20-án említik a közgyűlési jegyzőkönyvekben, amikor kinevezték az adószedői számadások ellenőrzéséért felelős bizottságba, amely testületbe ezt követően évről évre beválasztották.407! 659-ben már az országgyűlési követek utasítását kidolgozó bizottságban is helyet kapott,408 majd egy évvel később a megyei adóporták összeszám- lálásában is részt vett.409 Két esztendő múltán már másodalispánná választották az éves tisztújításon.410 Az 1662. évi diétára Kutassy György megbetegedését követően jelölték ki Pest megye pótlólagos követévé május 19-én.411 Azt a feladatot kapta, hogy akadályozza meg Balassa Imre gróf visszatérését a főispáni székbe.412 Kutassy György halála után, 1666. május 27-én választották meg a törvényhatóság első tisztviselőjévé.413 A megye és alispánja számára ebben az időszakban komoly problémát jelentettek a fegyelmezetlen és fizetetlen végvári katonák. Zabolátlanságuk miatt a közgyűlés eljárást indított Bélteky Pál füleki vicekapitány és katonái ellen. Előfordult például, hogy a Fülekre szállított rabot, talán egy társukat is kiszabadították.414 A végváriak annak ellenére garázdálkodtak a megye területén, hogy a vár karbantartását — törvényi kötelezettsége szerint — a megye is támogatta.415 Battik Péter 1672-ben távozott a megye éléről, utódjává pedig épp az említett Bélteky Pált választották augusztus 11-én.416 Bélteky Pál 1623 körül látta meg a napvilágot, közrendű családban. Nemességet ismeretien időpontban szerzett. Katonai pályafutásának első ismert állomása Szécsényhez köthető, ahol 1653-ban lovas hadnagyként szolgált. Hét évvel később már vicekapitány. Szécsény eleste után Füleken élte a végváriak életét. 1665-ben Unger Mártont követte a füleki alkapitányi poszton, sőt if). Koháry István nagykorúságáig (1667-ig) a főkapitányi feladatokat is ellátta. Ezt követően is a helyén maradt egészen 1679-ben bekövetkezett lemondásáig. Bélteky Pál katonái rendszeresen fosztogattak, ezért a Heves, Nógrád és Pest megyei alispánok közösen indítottak eljárást ellene.417 A főúri mozgalom hónapjaiban rendkívül aggódott Fülek sorsáért. Esterházy Páltól erősítésként kért 200 muskétást a helyi német egységek támogatására.418 A füleki alkapitányt 1672. augusztus 11-én választották Pest megye alispánjává. A váratlanul a megye első posztjára került új tisztviselő azonnal szembetalálta magát az elődjének is komoly gondokat okozó problémával, Kutassy György (1665-1666) Battik Péter, sarudi (1666-1672) Bélteky Pál (1672-1682) 191
