Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.2. Császári/királyi biztos, kerületi főbiztos, megyefőnök, kormánybiztos
KORMÁNYBIZTOS Szeles Lajos Ordas községben született, 1812. április 12-én. A pesti Piarista Gimnáziumba járt 1821 és 1824 között, majd Sárospatakon folytatta felsőfokú tanulmányait. 1835-ben sikeres ügyvédi vizsgát tett. A dunapataji választókörzetben 1848. június 28-án nemzetgyűlési képviselővé választották.257 Kossuth Lajos 1849. január 25-én teljhatalmú kormánybiztossá nevezte ki, azt a feladatot jelölve ki részére, hogy szabadcsapatok szervezésével okozzon zavart a császári csapatok utánpótlásában. A megye székhelyét ekkor ideiglenesen Kalocsára helyezték át. A népfelkelés mintegy négy hétig távol tartotta a császári csapatokat a területtől.258 Szeles Lajos 1849 márciusában a Baja környéki csapatmozgásokról tett jelentést a Honvédelmi Bizottmány számára.259 A kormánybiztos 1849. április 2-án visszaszerezte a Solti járás feletti ellenőrzést és a szabadságharchoz hűtlenné vált tisztviselőket állásukból eltávolította.260 Lovas szabadcsapatát 1849. április 8-án oszlatta fel.261 Szeles Lajos 1849. május 14-étől a szabadságharc bukásáig Pest megye másodalispánjaként tevékenykedett.262 A szabadságharc leverése után előbb halálra, majd kegyelemből 15 év várfogságra ítélték, a komáromi várbörtönben 1852-ben életét vesztette.263 Batta Sámuel 1791-ben született. 1812-ben már tiszteletbeli esküdt, majd 1818-tól a Kecskeméti járás adószedőjévé választották, majd tizenegy évvel később ugyanitt főszolgabírói kinevezést nyert. Tisztségét 1841-ig töltötte be.264 Kossuth Lajos 1849 április 9-én a gödöllői főhadiszálláson nevezte ki Batta Sámuelt Pest megye kormánybiztosává. Feladatául a Babarczy Antal királyi biztosnak behódoló tisztikar újjászervezését tűzték ki, amely Nyáry Pál alispán megbízatását kivéve minden tisztviselőt érintett. Emellett az elmaradt házi- és a hadiadót is be kellett hajtatnia. Segítenie kellett az újoncozást és a hadellátást, valamint az árulók megbüntetésére vésztörvényszéket kellett felállítania.265 Ez utóbbi rendkívüli bírói fórumot 1849. április 13-án Kecskeméten alapította meg.266 A megyei tisztikar újjászervezését az 1849. május 8-án tartott közgyűlésen oldotta meg.267 Batta Sámuel 1860-ban javasolta, hogy ne az 1848/49. évi megyebizottmány folytassa munkáját, hanem egy teljesen újat válasszanak; indítványát elfogadták.268 Batta Sámuel a halála előtti évtizedekben a Dunamelléki Református Egyházkerület tanácsnokaként szolgált.269 1877-ben halt meg.270 Földes István Budapesten született, 1882. augusztus 20-án. Tanulmányai végén jogi diplomát szerzett, és sikeres ügyvédi vizsgát tett 1911-ben.271 Belépett az újpesti szabadkőműves Világosság páholyba.272 1 9 1 7-ben a páholy I. felügyelője lett. Újpest rendezett tanácsú város választott képviselőjeként és az Újpesti Demokrata Kör elnökeként meghatározó szerepét játszott a helyi közéletben. 1917 júniusában az ő elnökletével alakult meg az újpesti városházán a választójogi blokk.273 Az „őszirózsás forradalom” idején részt vett az újpesti Nemzeti Tanács (Néptanács) és az adókivető bizottság munkájában.274 1913. november 11-étől 1919-ig az újpesti I. választókerületből jutott be Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságába.275 1918. november közepétől vármegyei tiszteletbeli tiszti ügyészként szolgált.276 A törvényhatósági bizottság 1918. november 25-én a Közigazgatási Bizottság tagjává választotta.277 1 9 1 8. december 7-től a főispán-kormánybiztos szeméSzeles Lajos (1849) Batta Sámuel (1849) Földes István (1919) 179
