Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)

IV. Vezető életrajzok - IV.2. Császári/királyi biztos, kerületi főbiztos, megyefőnök, kormánybiztos

JOANOVICS Sándor (1919) lyes megbízottjaként, illetve „népbiztosként” működött.278 1919. február 15-től a belügyminiszter által kinevezett helyettes főispán-kormánybiztos.279 1 9 1 9. március 22-től tiszteletbeli főügyész lett.280 1919. március 24-től április 26- ig - ténylegesen - a volt főispáni feladatkört látta el. 1919. március 24-én (ideiglenes jelleggel) a belügyi népbiztos szóban felhatalmazta a vármegye vezetésére.281 Ettől kezdve, egészen 1919. március 31-ig, a „belügyi népbiztos megyei megbízottjaként” adott ki rendeleteket. Ezután az 1919. március 31-én megválasztott (első) ideiglenes vármegyei direktórium kinevezett elnöke lett (április 3-tól 26-ig).282 1 9 1 9. április 26. után a Belügyi Népbiztosságon dolgo­zott. 1919. augusztus 15-én önként lemondott a vármegye törvényhatósági bizottság tagságáról, állandó választmányi tagságáról, valamint tiszteletbeli tiszti ügyészi megbízatásáról is.283 Ezt követően Bécsbe emigrált, ahol ma­gántisztviselőként helyezkedett el. Távollétében, lázadás és izgatás vádjával eljárás indult ellene a Budapesti Királyi Ügyészségen, amely — bűncselekmény hiányában — eredménytelenül zárult.284 1921-ben a Budapesti Ügyvédi Ka­mara (BÜK) fegyelmi bírósága eltiltotta az ügyvédi gyakorlat folytatásától.285 1925-ben az igazságügy-miniszter hozzájárult a hazatéréséhez és a fegyelmi ügyének újrafelvételéhez. A BÜK fegyelmi bírósága a fegyelmi vétség vádja alól fölmentette, az ügyvédi névjegyzékéből való törlését elrendelő határo­zatot hatályon kívül helyezte.286 A harmincas években a kommunisták ellen indított perek vádlottjainak ügyvédi képviseletét látta el.287 Magyarország német megszállása után előbb a Gestapo, majd a nyilas­keresztesek is letartóztatták. A Magyar Izraeliták Pártfogó Irodájában intéz­te a szociális ügyeket, majd a Zsidó Tanács tagja lett, amelyben a Szociális Osztályt vezette.288 Részt vett a Magyar Függetlenségi Mozgalomban és a budapesti zsidóság deportálásásának megakadályozására kidolgozott civil el­lenállási terv előkészítésében.289 A nyilas uralom alatt az újjászervezett Zsidó Tanács nevében folytatott tárgyalásokat a hatóságokkal a nemzetközi (védett) gettó érdekében.290 A BÜK I. számú bizottsága 1945. június 25-én igazolta és visszaállította a Sztójay-kormány idején törölt kamarai tagságát.291 A II. világháború után vál­lalati jogtanácsosként dolgozott.292 1953. március 1-jén az AVH (a magyaror­szági cionisták elleni koncepciós eljárás előkészítéseként) a Zsidó Tanács volt tagjaival és másokkal együtt, „áruló, népellenes, 1944-es bűncselekmények” miatt őrizetbe vette.293 Meghalt az ellene folytatott eljárás alatt, 1953. május 9-én.294 Joanovics Sándor 1868-ban született Versecen orthodox felekezetű család­ban.295 Megfelelő képzésben részesült, gyógyszerészi oklevelet szerzett. Egye­temi évei alatt egy budapesti bíróság csendháborításért 15 Ft bírságot szabott ki rá 1889. március 12-én egy korábbi tüntetésen történő részvételért.296 A Belügyminisztérium 1903-ban engedélyezte részére, hogy Soroksáron gyógyszertárat nyisson.297 1 911-ben már kötszergyára volt Budapesten.298 Politikai téren korán a munkásmozgalom felé fordult figyelme. 1901 kö­rül a gyógyszerészsegédek érdekképviseleti mozgalmát vezette.299 1907-ben a Szociáldemokrata Párt lelkes támogatója volt.300 1 9 1 7-ben már a negyedik választókerület végrehajtóbizottsági tagja.301 1919. március 29-én a második kerületi szocialista párt végrehajtóbizott­sági tagjává választották a Szociáldemokrata és Kommunista Párt feloszlatása után.302 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom