Kiss Anita (szerk.): Pest megye évszázadai. Hivataltörténeti áttekintés (Budapest, 2016)
IV. Vezető életrajzok - IV.1. Főispán
Ezt követően 1899. április 14-től a budapesti Váltó törvényszéken joggyakornoki munkát végzett. Előbb 1900 és 1903 között ügyvédjelöltként, majd 1920-ig mint ügyvéd Vácott dolgozott. A váci választókerületből 1909. június 16-án függedenségi és 48-as programmal választották időközi választáson országgyűlési képviselővé,126 majd 1910-ben megtartotta mandátumát. Mindeközben a városi és a megyei törvényhatósági bizottságban is tagsággal rendelkezett.127 Az I. világháborúban népfelkelő százados, valószínűleg a cs. kir. 68. gyalogezrednél, ahol sorkatonai szolgálatát is töltötte 1900 októbere és 1901 szeptembere között. Hadigondozó kormánybiztos 1917. november 1. és 1918. december 1. között. 1920 május 25.128 és szeptember között mint kormánybiztos irányította Pest vármegyét. 1920. szeptember 22-től129 kinevezték Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjává, mely tisztséget 1935. március 3-ig töltötte be. Felmentése napjától 1936. november 4-ig a Belügyminisztérium politikai államtitkáraként folytatta pályafutását. Az 1935 és 1939 közötti parlamenti ciklusban országgyűlési képviselő, majd az 1936. november 2. és 1938. június 14. közötti időszakra ismét kinevezték Pest vármegye főispánjává. Magyar királyi titkos tanácsos 1936. november 2-tól. Rákoshegyen utca viselte a nevét, amelyet 1953-ban az MDP javaslatára Perem utcára módosították.130 Vác város tanácsa még elképzelhetőnek tartotta részvételét az 1956. évi forradalomban, de a helyi rendőrség már nem tudott tevékenységéről.131 Preszly Elemér Vácott, 1971. január 20-án hunyt el.132 Karay-Krakker Káj.mán (1935-1936)133 Karay-Krakker Kálmán 1880. július 15-én, Dunaszentjakabon született. Apja a váci püspökség uradalmi tiszttartója volt. Elemi és középiskoláit Vácott végezte. A jogot a budapesti egyetemen hallgatta és itt avatták 1902-ben jogi- és államtudományi doktorrá. Tanulmányai befejeztével Pest vármegye szolgálatába lépett. Vác rendezett tanácsú város képviselője, Pest vármegye törvény- hatósági bizottságának tagja. 1906 és 1920 között vármegyei aljegyző, majd 1920—1924 között Pest vármegye Váci járásának főszolgabírája. Az 1922—1926 közötti parlamenti ciklusban Vác országgyűlési képviselője a Keresztény Kisgazda-, Földmíves és Polgári Párt színeiben. 1924-től Vác polgármestere, mely tisztségét egészen 1935-ig betöltötte. 1935. március 18-tól 1936. november 2-ig Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegye főispánja volt.134 Fáy István, fáy (1938-1939)135 Fáy István Pozsonyban született, 1881. január 5-én. A Budapesti Tudomány- egyetemen államtudományi államvizsgát tett, majd Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében mint fizetés nélküli közigazgatási gyakornok állt munkába 1901-ben. 1902 februárjától először ideiglenes, majd mint véglegesített segédfogalmazói kinevezést kapott Komárom vármegye főispáni hivatalában — mint személyi titkár. 1905-ben felmentették állásából, majd 1906 áprilisában újra kinevezték Komárom megye főispánja mellé. Ugyanez év októberében fogalmazóvá lépett elő, amit 1907-ig töltött be. Ekkor ugyanis a Tatai járás szolgabírójává választották, így felmentették fogalmazói állásából. 1918. március 22-től a Miskolcon működő Közélelmezési Kormánybiztos helyettesévé nevezték ki, erre az időre Komárom megyéből szabadságolták. Az őszirózsás forradalom kitörésekor visszautazott Komárom megyébe és újra felvette 166
