A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)

Tizenhétezer méter történeti forrás/A fondfőcsoportok ismertetése

A Pesten lakott és 1788-1835 között elhalálozott ügyvédek és egyes megyei tisztviselők hátrahagyott irataiból áll az Ügyvédek után maradt íratok levéltári gyűjteményének fondja (14. SZ.-1835). Az iratok részben a hozzátartozók vagy az ügyfelek kérésére a megyei közgyűlési, esetenként kisgyűlési határozat alapján kerültek a levéltárba. Jóllehet a gyűjtemény csak mintegy félszáz ügyvéd, megyei tisztviselő hagyatéka, mégis több mint ezer családnak korábban az ügyvédekre bízott iratait tartalmazza, amelyek között 14századi is akad. Pest-Pilis-Solt vármegye szabályrendeleteinek és árszabásainak levéltári gyűjteménye (1718-1874) gazdag, elsősorban gazdaságtörténeti forrás. A köz- és kisgyűlés hatáskörét, a megyei tisztviselők megválasztásának rendjét, a sedria működését, az adózás menetét, a gonosztevők üldözését stb. a megye mindaddig, míg ezeket: törvény nem rendezte, maga szabályozta. A szabályzatok között: vannak tisztviselői, állampolgári és bíróság előtt a tanúk által teendő esküminták is. A megyei köz- és kisgyűléseken szabták meg a különböző húsok, köztük a baromfiak, továbbá a tejtermékek, a tojás, a faggyú, a gyertya, a liszt, stb. árait. Megállapították a mezei munkák árát járások szerint, a majorsági cselédség fizetését, az aratómunkák bérét és az iparosok munkájának árát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megyei eseményeit megörökítő gyűjteményes fondok a megmaradt alispáni, elnöki, különböző bizottmányi, számvevőségi iratokból képződtek. Terjedelmük esetenként csak néhány centiméter. Végül a gyűjtemények közül a heraldikai, szfragisztikai értéket képviselő Pest-PilisSolt-Kiskun vármegye községi pecsétnyomatainak levéltári gyűjteménye elnevezésű fondot említjük. A gyűjtemény első darabjai a 16. század elejéről származnak. Miniszteri rendeletre Pest-Pilis-Solt vármegye községei és a Solti járás lelkészi hivatalai 1873-ban a régi, a feudális korból való viasz pecsétlenyomataikat külön íven a leiiratok közlésével átadták a megyei levéltárnak. Később az alispán utasítására a gumibélyegzők nyomatait is beküldték a levéltárba. Egyéb londokból kiemelt községi pecsétlenyomatok is találhatók a gyűjteményben. A megyei törvényi lat óság 1848 utáni iratai Gazdagabb anyaggal szolgálhatunk a kutatóknak az 1850-es évekből. Mintegy 30 iratfolyóméter áll rendelkezésünkre a pesti, a kalocsai és a kecskeméti megyefőnökség (megyehatóság) irataiból. Ugyanilyen jól megmaradtak az államügyészségek (pesti, kecskeméti), a pesti és a budai megye-, illetve országos törvényszékek, továbbá a kecskeméti megyetörvényszék, valamint Pest-Pilis és Pest-Solt vármegyei úrbéri törvényszékeinek iratai is. Ez utóbbiakhoz gazdag térképanyag (332 db) is tartozik. 1850-től kezdve, amikor a kerületi rendszer bevezetésével két részre (Pest-Pilis és Pest-Solt) szakadt a megye, jelentős mennyiségű járásbírósági, szolgabírósági, illetve főszolgabírósági irattal rendelkezünk. Több járásból a közigazgatási, a polgári és a fenyítő iratokon kívül megmaradtak az árvabizottmányi iratok is. 1861-től a megyei hivatalok közül a főispáni helytartó, az alispán, a vármegyei számvevőség, a központi árvaszék, illetve n