A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)

Tizenhétezer méter történeti forrás/A fondfőcsoportok ismertetése

TIZENHETEZER METER TÖRTÉNETI FORRÁS - A FONDFŐCSOPORTOK ISMERTETÉSE Pest Megyei Levéltárban őrzött iratokat - több mint 17 ezer iratfolyóméter fondfőcsoportba osztottuk be. Az ezekben található fbndok általános ismerteiéiül néhány irategyüttessel külön is foglalkozunk ismertetőnkben. Elsősorban fontosságuk miatt, vagy azért, mert a többiekhez képest lényegesen több irat maradt meg belőlük. Önállóan - fondcsoporton belül - taglaljuk a megyei törvényhatóságok feudális kori iratait 1848-ig; továbbá külön mutatjuk be a megye néhány nagyobb, jelentősebb települését, így Nagykőrös, Vác, Szentendre, Cegléd, Kiskunlacháza és Ráckeve város, valamint Törökbálint község levéltári anyagát. Megmaradt gazdag iratanyaga teszi lehetővé, hogy Vác és Nagykőrös nagy múltú céheiről bővebben szóljunk. Az egyházi szervek iratai közül a váci káptalan iratairól és a váci püspökség letétként nálunk őrzött gazdasági levéltáráról nyújtunk részletesebb tájékoztatást. IV FONDFŐCSOPORT - MEGYEI 'TÖRVÉNYI 1AFŐSÁGOK Itt találhatók a megyei törvényhatóságok iratai: Pest-Pilis-Solt vármegye levéltára a 13. század első felétől 1876-ig és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye levéltára 1876-tól 1944-ig, illetve 1950-ig. Együttes terjedelmük meghaladja az ötezer métert. A megyei törvényhatóság iratai 18484g A Pest Megyei Levéltár törzsanyagát a régi megyei levéltár alkotja. Ennek feudális kori része megközelítőleg mintegy hatszáz iratfolyóméter terjedelemben az egykori Pest-PilisSolt vármegye nemesi önkormányzata működésének történetét őrzi. A nemesség az évenként többnyire 4-6 alkalommal megtartott közgyűlésén tárgyalta meg a megyét érintő és a hatáskörébe tartozó összes ügyet. A közgyűlésnek mint testületnek két ülésformája volt. Általában negyedévenként vagy kéthavonként ült össze az általános gyűlés (generalis congregatio), ezen megjelenhetett minden megyei nemes, s külön ülésezett a részközgyűlés (particularis congregatio), amelyen csak a megyei tisztikar és a legtekintélyesebb nemesek vettek részt. A közgyűlés kezdetben mint bírói és igazgatási fórum működött, később önállósodott, ill. kivált belőle a sedes iudiaaria (sedria), a vármegyei törvényszék. A középkorban a vármegyei közgyűlés célja elsősorban az igazságszolgáltatás volt, de már igen korán az üléseken nem csak bírósági ügyeket tárgyaltak. A kettéosztódás ítélkező törvényszékre és 24