A Pest Megyei Levéltár. Levéltárismertető (Budapest, 2004)

Tizenhétezer méter történeti forrás/A fondfőcsoportok ismertetése

Pest megyei vitéz (1790) Recke des Komitats Pest (1790) Valiant from Pest County (1790) az egyéb közigazgatási ügyeket intéző köz- és kisgyűlésre a 17-18. században történt meg. A törvényszéken belül pedig fokozatosan két tagozat jött létre: az egyik a polgári, a másik a büntető ügyeket tárgyalta. A közgyűléseken választották meg a megye tisztviselőit és az országgyűlési követeket. A követeknek fontos utasításokat adtak arra vonatkozóan, hogy a törvényalkotás során milyen álláspontokat képviseljenek a diétákon. A közgyűléseken hirdették ki a törvényeket, a királyi parancsokat, a helytartótanácsi rendeleteket. Meghatározták a mezőgazdasági termények és az iparcikkek árait. Ezeken az összejöveteleken hirdették ki és ismerték el a nemességet adományozó okleveleket és egyéb diplomákat. Megvitatták a társhatóságok átiratait, a tisztviselők jelentéseit. Állást foglaltak a hozzájuk felterjesztett kérelmek tárgyában, felolvasták a megyére kirótt adókat. A vármegyének megvolt az a joga is, hogy megtagadja azoknak a felsőbb utasításoknak, rendeleteknek a végrehajtását, amelyeket törvénytelennek ítélt, s magatartását az uralkodónak feliratban indokolhatta. Mivel a 19. századig a mindenkori országgyűlés - egyedi esetek kivételével - nem szabályozta érdemben a vármegyei önkormányzat működését és a közigazgatás kérdéseit, ezért ezeket: a törvényhatóságok statútumaik megalkotásával maguk rendezték. Az ülésekről jegyzőkönyveket vettek fel, de ezekbe csak az előterjesztett ügyek rövid foglalatát és az azzal kapcsolatos határozatot vezették be. A jegyzőkönyvekben ezért a tárgyalások menetének, a vitáknak nincsen nyoma. A határozatot a hozzá tartozó iratra is ráírták. Később ezeket az iratokat formai jegyek, majd tartalmuk alapján különböző irategyüttesekbe, állagokba sorolták, és úgy őrizték tovább. Az úgynevezett kisgyűléseken tárgyalt ügyeket a soron következő közgyűlésen be kellett mutatni, ezért a közgyűlési iratanyag magában foglalja a kisgyűlések anyagát is. A korszak, a 17-18. század iránt érdeklődőnek ezért, ha bármilyen tárgykörre vagy bármelyik helység történetére kíván kutatni, át kell néznie a jegyzőkönyveken kívül a hozzájuk tartozó iratokat is. A török megszállás elől, illetve alatt a megye lakosságának túlnyomó része a vármegyei önkormányzattal együtt elmenekült. A közigazgatás először Heves megyében, majd végül Nógrád megyében, Füleken működött. Az iratokat a várban őrizték. Itt égtek el - mint már említettük - az 1682. évi ostromkor. A török kiűzése és a visszaköltözés után az iratokat a budai, majd 1697-től a pesti székházban őrizték. A 18. század derekától kezdődően jelentősen gyarapodott az anyag. II. József utasítására visszamenőleg is rendezték és lajstromozták az iratokat. Az 1783 előtt keletkezett anyagot ma is az akkor kialakított rendben őrizzük, s kutatásuk a korabeli lajstromok, mutatók segítségével történik. :

;