Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

SZABÓ ATTILA: A városi autonómia kiteljesedése Pest-Pilis-Solt vármegyében az 1848-as forradalom idején

ferenciálva: kis városokban 300, közép városokban 700, nagy városokban 1000 pengőforint értékű ingatlan vagyont megkövetelve. A már legalább egy éve letelepedett értelmiségi foglakozású lakosok (tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a Magyar Tudós Társaság tagjai) esetében az említett városkategóriánként 40, 60, illetve 80 forint házbér fizetése volt a választójog követelménye. Más, a városban legalább két év óta letelepedett egyéneknél pedig 200, 4000, 600 jövedelem igazolását írta elő a törvény. Ugyancsak választójogot kaptak (a városi kategóriáktól függetlenül) a város határában egy év óta letelepedett olyan kézművesek, kereskedők, gyárosok, akik tulajdon műhellyel, vagy kereskedési teleppel, gyárral rendelkeztek, ha kézművesek voltak és legalább egy segéddel dolgoztak. A maga korában liberálisnak számító választási törvény így is a lakosságnak csak egy igen szűk körére terjedt ki. A „nagy város" kategóriába tartozó 44 ezer lakosú Kecskeméten a helyhatósági választásokra jogosultak száma mindössze 1054 ( az összlakosság 2,4%-a) volt.

81 Az önrendelkezésért már hosszabb idő óta küzdő mezővárosok vezetése sietett a törvény adta lehetőségeket realizálni, csupán a két Vácon nem volt tisztújítás. Püspök-Vácon 1848-ban is, a korábban szokásos tisztújítás idején (december 30-án) megválasztották, illetve megerősítették az addigi bírót, Makay Imrét tisztségében.

82 A két Vác egyesítésének gondolata 1848 tavaszán újra felvetődött: Április 26-án elegyes gyűlést tartott a két mezőváros elöljárósága, de Püspök-Vác eladósodása miatt Káptalan-Vác nem támogatta az egyesülést.

83 A mindkét, az „ikerváros"-t érintő ügyeket - a korábbi gyakorlatnak megfelelően - a két tanács és a választott polgárok részvételével rendszeresen tartott, „közösen érdeklő gazdálkodói" gyűléseken vitatták meg. A rendezett tanácsú városok főbírái a törvény kihirdetése után összehívták az addigi tanácsot, a választott polgárságot és ott választási bizottságot (tisztújító széket) választott. (Továbbá küldöttséget választottak „a választók összeírás végett", valamint megállapították az összeírási eljárást, a választást helyét és idejét.) A választás elnöke személyében reprezentálta a mezőváros addigi helyzetét, rangját. Vagyis az önrendelkezés területén előrébb álló helyeken a város saját tekintélyes polgárai közül, a korábban kevesebb autonómiával rendelkező városokban a megyei tisztek közül választottak elnököt: Nagykőrösön Somogyi István tanácsnok, Kecskeméten Fejes János ügyvéd választott polgár, Ráckevén a tisztújítás elnöke Ács Károly megyei esküdt és járási szolgabíró,,jeles hazánkfia", Cegléden Varga Sándor hites ügyvéd (későbbi országgyűlési képviselő), Szentendrén Pajor Titusz „középponti főszolgabíró" lett a választási bizottság elnöke.

84 Kecskeméten május 12-én egy 9 tagú (a főjegyzőből, négy tanácsnokból és öten a választott polgárság soraiból álló) „középponti választmányt" hoztak létre.

85 Ráckevén május 3-án a választók összeírását egy 8 tagú bizottságra ruházták. Nagykőrösön május 10-én szervezték meg a 12 tagú (Somogyi István 81 IVÁNYOSI-SZABÓ 1990. 51. 82 Pest Megyei Levéltár Váci Osztálya (továbbiakban: PMLVO) Püspök-Vác Mezőváros Tanácsának gazdasági tanácsülési jegyzőkönyvei, 1848. december 30. 83 SIMON V. 1990.275. 84 RVTjkv. 1848. máj. 3., Cegléd Mezőváros Tanácsának közigazgatási iratai (továbbiakban: CMVT közig, ir), 20/1848.; PMLVO Szentendre Mezőváros Tanácsának tanácsülési jegyzőkönyve (továbbiakban: SZVT jkv.) 1848.JÚ1. 22. 85 PÉTERNÉ 1997. 159. 84