Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

SZABÓ ATTILA: A városi autonómia kiteljesedése Pest-Pilis-Solt vármegyében az 1848-as forradalom idején

köri viták a két testület között, például a honosítás kérdésében. A közgyűlés 1848 nyarán magának követelte ezt a jogot, mivel a „honosítás közigazgatási inkább". A közgyűlés jogköre maradt a továbbiakban is a jegyzők választása: Szentendrén 1848. augusztus 23-án választották meg az öt jelölt közül Nikolits Sándort jegyzőnek.

107 Ebben a városban a cselédek (strázsamester, darabontok, éjjeli őrök, erdészek, dobos, fűtő, kocsis, hegymesterek, csőszök) fogadása szintén a közgyűlés hatásköre volt. Ráckevén 1848. november 26-án ejtették meg a jegyzőválasztást (a júniusi választáshoz hasonlóan), vagyis a közgyűlésnél jóval szélesebb fórum, az „összvegyűlt Közönség jelenlétében", Hegedűs Antal járási szolgabíró elnökletével.

108 Cegléd bizonytalankodott a közigazgatási szervezet kidolgozásánál. Viszonylag későn, 1848. november 20-án hozott a közgyűlés határozatot arról, hogy a „szomszédos Nagykőrös és Kecskemét mezővárosokat meg kell keresni, hogy a város közigazgatási és gazdasági dolgait hogyan vezetik".

109 A főbíró vezetésével működő tanács (Nagykőrös többször említik „kisgyűlés", Ráckevén pedig „választmány, választmányi ülés" neveken) az igazságszolgáltatást, valamint a pénztárak utalványozásának irányítását végezte, általában heti kétszeri ülésezéssel. Ráckevén a bírón kívül tagja volt a kapitány is. Több helyen, mint Ráckevén is, megnövekedett a feladatköre, mert az úriszék megszűntével minden elsőbírósági jog a rendezett tanáccsal rendelkező városi bíróságokra, azaz a tanácsokra szálltak. Általában (Szentendre kivételével) a tanácsok illetékességi utalták a városi cselédek fogadását. Cegléden a tanács jogkörébe ruházták „kellő biztosíték mellett" az adószedő választását is.

110 A városok új közigazgatási, illetve önkormányzati szervezet felállítása után is elsősorban a rendkívüli helyzet szorítása miatt - többször tartottak népgyűléseket is. Cegléd közönsége például 1848. szeptember 24-én Kossuth - a haza megmentésére felszólító - levelét tárgyalta meg.

111 Szentendrén 1848. augusztus 23-án, Ráckevén pedig szintén honvédelmi ügyek miatt 1848. december 13-án „nagy számú közönség jelenlétében", tartottak népgyűlést.

112 Érdekes körülmény állt elő Kecskeméten 1849. január 26-án, amikor a Honvédelmi Bizottmány elnökétől, Kossuth Lajostól a „ráczok kiütése tárgyában" levél érkezett, ami a nép tudomására jutott. Hamarosan nagy tömeg követelte a közgyűlés összehívását, de a jelen lévő főbíró előadta, hogy a közgyűlés összehívására „sem ő, sem a tanácsnak bármelyik tagja sincs feljogosítva, sőt ettől el van tiltva". Miután hasonlóan nyilatkozott a helyettes polgármester is, az egybegyűltek népgyűlés egybehívását határozták el, melynek elnökéül Dömötör Károly tanácsost kérték fel, aki ezt el is vállalta. A megmozdulás hozadékaként a „gyülekezet kijelenté", hogy csak a törvényes magyar kormánytól fogad el rendeletet.

113 107 SZVTjkv. 1848. aug. 23. 108 RVTjkv. 1848. nov. 26. 109 CMVTjkv. 1848. nov. 20. no CMVT közig. ir. 20/1848. 111 CMVTjkv. 1848. szept. 30. 1.2 RVTjkv. 1848. dec. 13., SZVTjkv. 1848. aug. 23. 1.3 Mai Bács-Kiskun 384. 90