Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

SZABÓ ATTILA: A városi autonómia kiteljesedése Pest-Pilis-Solt vármegyében az 1848-as forradalom idején

gyása, adókivetés, kölcsönök felvétele, birtokszerzés és közjavak kezelése, a város területének változtatása, határbeli intézkedések, új hivatalok felállítás és tisztviselők fizetésének megállapítása, pénztárellenőrzés, honosítás, út- és utcarendezés, „közbátorság" szervezése. A törvény szabályozta a közgyűlések határozatképességét is, szintén differenciáltan: Kis városokban legalább 20, közép városokban legalább 30, nagy városokban legalább 40 tag jelenlétéhez kötve azt. Lényegét tekintve a közgyűlés a korábbi választott polgárság feladatát vette át. (Ráckevén a képviselőket továbbra is a „külső tanács" tagjainak nevezték, Szentendrén pedig a közgyűléseket „képviselőségi ülések", illetve - utalva arra, hogy a képviselőkön kívül a tanács tagjai is részt vettek az ülésen - „elegyes gyűlés" néven jegyezték fel.) A törvény szerint közgyűlést kellett tartani minden hónapban legalább egyszer, de általában az volt a jellemző, hogy gyakrabban üléseztek. A nagykőrösi testület már röviddel a megalakulás után határozott arról, hogy minden hónap első napján tart közgyűlést, külön értesítés és meghívó nélkül. Cegléden 1848 júliusában háromszor, Ráckevén kétszer, de ugyanitt szeptemberben ötször, decemberben hatszor tartottak közgyűlést. Kecskeméten 1849 elején, a „vészterhes idő közepette" elhatározták, hogy minden nap tartanak közgyűlést.

102 A rendre a közgyűlést vezető elnök ügyeit és tartotta fenn a „csendtiszt" útján. Kecskemét és Nagykőrös részletesen kidolgozta a közgyűlés és a tanács működését, tisztázva azok lényegi elemeit.

103 Kecskeméten a közgyűlést köteles volt az elnök összehívni a rendszeres kitűzött napokon kívül, amikor „a közügy kívánta. A nyilvánosan tartott közgyűléseken bárki részt vehetett, de a „hallgatóságot a vitás tárgyakba avatkozni nem engedhette". A gyűlés „eloszlatására" a jelen lévőknek legalább kétharmadának a beleegyezése volt szükséges. Az elnök a „nevezetesebb tárgyak sorozatát" a rendszeres napokon tartandó közgyűlés előtti vasárnapokon, az időközben felmerült tárgyakat pedig legalább 24 órával a közgyűlés kezdete előtt köteles volt kifüggeszteni. Nagykőrösön június 26-án bizottságot hoztak létre - a polgármester, a főbíró, egy tanácsnok és hét képviselő bevonásával - a tanácskozási rendszabály kidolgozására.

104 November 26-án pedig a közgyűlésen fogadta el a tanácskozási rendszabályt és a hivatalnokok feladatkörének meghatározását.

105 Az itt hozott határozat szerint a közgyűlésre minden tag tehetett indítványt és közvetlenül intézhet kérdést bármely tisztviselőhöz. A tanácskozás lehetett nyilvános és lehet zárt is, de határozatot hozni mindig nyilvánosan kellett. A kevésbé fontos, illetve a sürgős ügyekben a tanács (kisgyűlés) járt el. Augusztus elején a közgyűlés (mint nagygyűlés) megbízta a tanácsot (mint kisgyűlést), hogy - utólagos jóváhagyás mellett - a város számára kölcsönöket felvegyen,

106 Vagyis a közgyűlés bizonyos jogairól lemondott, a nehézkes ügyintézés miatt. A város két testülete (a közgyűlése és a tanácsa) között voltak bizonyos hatás102 A mai Bács-Kiskun megye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1988. 77. (a továbbiakban: Mai Bács-Kiskun) 103 Mai Bács-Kiskun 213-214.; PMLNKO NMVTjkv. 1848. jún. 26. 104 PMLNKO Nagykőrös Város Képviselőtestületének közgyűlési jegyzőkönyvei (továbbiakban: NVK jkv.) 1848. jún. 26. 105 NVK jkv.) 1848. nov. 26. 106 BÖŐR 16. 89