Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

SZABÓ ATTILA: A városi autonómia kiteljesedése Pest-Pilis-Solt vármegyében az 1848-as forradalom idején

selői helyek mintegy tízszeresére tettek javaslatot. A példának okáért az itteni négy kerület közül az elsőben 83 választó 3490 szavazatot adott le, melyen 395 személy neve szerepelt, akikből az első 42, legtöbb szavazatot kapott lakos került a képviselők közé. (A négy kerület egyformán 42-42 képviselőt adott.) A kecskeméti adatok bizonyítják, hogy a választói névjegyzékre felkerült (igen szűk körű) szavazók sem éltek mindnyájan jogukkal: A főbírói és a polgármesteri hivatalra történt szavazásnál az 1054 jogosult személy közül csupán 773-an (73%), a tanácsnokok esetében 632-en (60%) vettek részt. A többi tisztviselőt 255-en (24%), a képviselőket pedig 336-an (32%) választották meg. A új tisztikart „szűnni nem akaró" éljenzés és a jelenlévő nemzetőrök „tisztelgő lövései" köszöntötték.

97 A felesketések másnap reggel az „illető egyházakban" történtek. A választások nem szolgáltak nagy meglepetésekkel. Bár az első számú vezetőknek zömében új emberek kerültek (ami szerves folytatása volt a korábbi gyakorlatnak), de a tanácsok és a közgyűlések tagjai zömében a volt szenátorokból, illetve a megszűnt külső tanácsok tagjaiból álltak. Kecskeméten a polgármester és a főbíró, Ráckevén a főbíró és a kapitány a tanács tagja volt addig is. Nagykőrösön a főbíró maradt hivatalában, az addigi szószóló, Szentpéteri Sándor lett a polgármester és a korábbi hatvanasok tagjait csaknem teljes egészében beválasztották a közgyűlésbe.

98 Cegléden Csizmadia Mihályt, az addigi főbírót nagy többséggel (a 284 szavazatból 208-at, azaz 73 százalékot) került ismét a város élére.

99 Ráckevén a bírói székért való versengésbe a korábbi bíró, Gáspár István is beszállt, de a 373 szavazatból csak 23-at szerezve, (ami a második helyre elegendő volt) miközben az első helyen végzett Gózony Istvánra 333-an voksoltak. Szentendrén szintén új emberek kerültek a főbírói és az első szószólói székbe.

100 A törvény szerint a megválasztott tisztségviselők 1848. november l-jétől számítva - a korábban is szokásos restaurációs időponttól - háromévi időtartamra léptek hivatalba. Ennek dacára Ráckevén a korábbi tisztújítás ideje körül felvetődött az újabb választás gondolata. Az 1848. október 22-i közgyűlésen Gózony István bíró bejelentette a jelenlevőknek, hogy „ő a bírói hivatalt - mely jelen zavaros időben igen terhessé vált, s annak folytatása házi gazdálkodásának kárával vagyon - örömest leteszi, és a többségnek szívesen hódol".

101 A közgyűlés végül olyan határozatot hozott, hogy a „bíró, kapitány és minden tisztviselők jelen tisztségükben meghagyatnak, s választás alá most nem vétetnek". A törvény szétválasztotta a közigazgatást és az igazságszolgáltatást. A városi autonómia legfőbb testülete a közgyűlés lett, amely a közigazgatási hatóságot gyakorolta. Elnöke polgármester (Kecskeméten, Nagykőrösön), illetve a főbíró (Cegléden, Ráckevén, Szentendrén) lett. A tanácskozási és szavazati joggal bíró tagjai a tanácsnokok, a választott tisztviselők és a képviselők együttvéve voltak. A jegyzői a tanács jegyzői lettek. A közgyűlés tárgyaihoz tartozott a költségvetés kiszámítása és jóváha97 Uo. 98 BÖŐR 16. 99 CM VT közig. ir. 20/1848. 100 PMLVO SZVT jkv.) 1848, PMLVO, Szentendre Mezőváros Képviselőségének iratai (továbbiakban: SZMVKir.)1848. 101 RVTjkv. 1848. okt. 22. 88