Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

SZABÓ ATTILA: A városi autonómia kiteljesedése Pest-Pilis-Solt vármegyében az 1848-as forradalom idején

választmányt Kecskeméten június 8-án választották meg, csaknem olyan körültekintéssel szervezték mint a néhány nappal ezután lefolytatott valóságos választást: „A városháza udvarából és szobáiból a választmányi tagokon kívül mindenki eltávollíttatván, a kapuk bezáratván, mindenik bejáróhoz két-két választmányi tag kiküldetett és a rend fenntartása végett néhány nemzetőr felállíttatott." A választók egyenként mehettek be, kezükben a cédulával, melyen 16 személy neve szerepelhetett. A már említett vallási paritás a jelölésnél úgy érvényesült, hogy minden jelölő a polgármesterre, a főbíróra és a saját egyházához tartozó hat tanácsnokra, valamint tisztségviselőkre tett javaslatot. A számlálók reggel 9 órától este fél tízig végezték a „bonyodalmas munkát". A választásra jogosultaknak mintegy a fele (1054-ből 580) megjelent és az általuk letett (580-szor 16, azaz 9280) szavazatokkal összesen 271 személyt jelöltek, akik közül a legtöbb voksot begyűjtők kerültek fel a választási listára. A megye városaiban, a több napig tartó választások május végétől júliusi közepéig elhúzódtak: Nagykőrösön május 28-án (vasárnap), Cegléden május 29-én (hétfőn), Kecskeméten június 10-én (szombaton), Ráckevén június 13-án (kedden), Szentendrénjúlius 16-án (vasárnap) kezdődtek a választások. Kecskeméten június 10-én a polgármester és a főbíró, 12-én a tanácsnokok, 14-én a többi tisztviselő és 19-én a képviselők választása „került szőnyegre".

91 (Az első választási napként 9-ét jelölték ki, de a heves délelőtti zápor miatt a választók „elegendő számmal" nem jöttek, ezért „közkívánatra" másnapra halasztották a választás kezdetét.) Cegléden a tisztikar választása május 29-től 31-ig, a képviselők választása június 7-én és 8-án történt.

92 A választás előtt az illető város minden tisztségviselője lemondott, a város pecsétjét és levéltárának kulcsát átadták ünnepélyesen. A továbbiakban a város vezetését ideiglenesen, a voksolás idejére átvette a választási elnök. A választás napján (Cegléden 3, Ráckevén és Kecskeméten 11 tagú) szavazatszámláló bizottságokat választottak. (Egyébként a törvény legalább 10 tagot írt elő!) A szavazás a korai órákban kezdődött, általában olyan alkalmas helyen, ahol a titkos és korrekt választás feltételeit biztosítani tudták. Kecskeméten az „e czélra felszerelt s különben is igen alkalmas lovardában", Nagykőrösön a városháza udvarán „zárt sátor" alatt történt a voksolás, nehogy „némelyek a golyókat néhány szavazat alkalmával a ládába be nem vetvén, s így több golyókat összvegyűjtvén azokat egy alkalomra használják". A szavazóládák elkészítésekor Nagykőrösön ügyeltek arra is, hogy a „golyó bevetés csengést idézzen elő", továbbá szintén a csalás kiküszöbölése érdekében, a 6 ezer golyót különböző színben rendelték meg. A választás lebonyolítását vezető elnökök szép és magasztos szózatot intéztek az egybegyűltekhez, akik „a közvélemény előtt igazolandják, hogy törvényadta szép jogaik élvezetére képesek".

93 Először - a ranglétra szerint - a tisztikar és a tanács tagjainak választása történt, a már említett „kijelelő bizottságok" által javasolt személyek közül. A bizottságok általában három-négy jelöltet állítottak. Kecskeméten három-három jelöltet vettek fel a listákra, csak az orvosi és a sebészi állásnál szerepelt két jelölt. Cegléden a főbírói hivatalra és a református részről való jegyzőre négy, a katolikus jegyzőre, a telekbírói 91 KVBTir. 1848. 92 CM VT közig. ir. 20/1848. 93 KVBTir. 1848. 86