Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

SZABÓ ATTILA: A városi autonómia kiteljesedése Pest-Pilis-Solt vármegyében az 1848-as forradalom idején

sa után került sor a polgármesterek, a magisztrátus és a külső tanács tagjainak a meg­választására. Nagykőrösön, miután a templomból a tanács átvonult a városházára, a főbíró nevezte ki a másodbírót és a tanács választotta meg a többi tisztségviselőt és (szükség esetén) kiegészítette saját sorait. Dömsödön a „nép egyetértésével" válasz­tották meg a perceptort is, viszont a főbíró a két bakter és a három csősz megbízását másnap a főbíró egy személyben intézte. A mezővárost vezető testülete a tanács volt, melynek esküdteknek, tanácsnokok­nak, tanácsosoknak, tanácsbéli uraknak, szenátoroknak, vagy (Kalocsán) törvénybí­ráknak nevezett tagjait általában saját maguk választották a köznépből, a mezőváros­okban pedig a külső tanácsok felállítása után annak soraiból. A szabad királyi városi eredetre utalnak a német városi jogból magyarra fordított fogalmak is mint például a belső tanács, külső tanács. 48 A tanácsokban legalább 12 - általában életük végéig megválasztott - esküdt mű­ködött, de idővel számuk állandóan változott egy-egy településen belül. Nagykőrösön 1709-ben még csak 4 esküdt volt, akik száma „apránként" 12-re szaporodott. 49 Ceglé­den 1804-ig 24, majd a rendkívül sok tennivalóra való hivatkozással 32-re emelték, 1821-ben viszont - a hatvanas tanács intézményesítése után - 16-ra csökkentették a számukat, 50 amely aztán 1838-ban négy, 1841-ben pedig két fővel szaporítva 22 fő lett. Kecskeméten 12 és 24 között váltakozott a szenátorok száma. 51 Ugyanakkor eb­ben a városban működtek esküdtek is, akik nem voltak a tanács tagjai, de segítették a munkáját: 52 Plasztikusan világít rá Dömsöd mezővárosnak 1776-ban adott urasági szabályrendelet a tanács tagjainak pótlására: „Tizenkét hites Tanácsbéli mindenkor tellyes számmal lévén, még két vagy három tanulásnak kedvéért bejárjon, s oktattas­son, hogy netalán az öregebbek közül valaki vagy meghalna, vagy valamiképpen változni akarna, azonnal ollyantén tanulók közül vagy edgyik, vagy másik helyében állíttassék". 53 Ez az elv működött Kalocsán is, ahol a 12 szenátor mellett megválasz­tottak, illetve megerősítettek három vagy négy várományost (accesistát), akik a fonto­sabb ügyeket (az urasággal történő robot, dézsma, kocsmáltatási megállapodásokat) tárgyaló üléseken részt vettek, a „közemberek" 10-20 fős csoportjával együtt. 54 Rác­kevén egészen 1847-ig választottak három (katolikus, református és görög vallású) számfeletti (supernumerarius) tanácsnokot, akikből - üresedés esetén - az illető vallá­son lévő „előbbre lépett". 55 A külső tanácsok A 18. század közepétől a felduzzadt mezővárosi lakosság ügyeit a magisztrátusok már nem voltak képesek átlátni, ezért electusoknak (választottaknak) nevezett hiva­48 SÁPI 1983. 216. 49 GALGÓCZY1896. 153. 50 PMLNKO CMTjkv. 1804. október 28., 1821. október 28., 1838. szeptember 30., 1841. január 7. 51 KISFALUDY 1992. 32. 52 KISFALUDY 1992.74. 53 PMLDMTjkv. 1776. december 14. 54 BMLKVTjkv. 1774. január 8., 1778. november 6. 55 PML RMT jkv. 1821. november 1., 1847. október 30. 77

Next

/
Oldalképek
Tartalom