Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

SZABÓ ATTILA: A városi autonómia kiteljesedése Pest-Pilis-Solt vármegyében az 1848-as forradalom idején

talviselőket vontak be a kormányzásba, illetve a fontosabb ügyek (bíróválasztás, adókivetés, árendálás) megtárgyalásakor bevonta a tanácskozásba a köznépet is. Erre a lakosság részéről is jelentkezett igény, valamint az országos kormányszervektől is többször érkezett utasítás, melynek nyomán a mezővárosok belső tanácsai sorra megalakították a köznép képviselőiből - kezdetben 24-40, később 60 tagú külső tanácsot, más elnevezésekkel nagytanácsot, communitast, községet, választott lakosok, polgárság vagy közönség gyűlését, hatvanas tanácsot. A megye mezővárosaiban bizonyíthatóan először Kalocsán, az 1755. december 28-án megejtett bíróválasztás alkalmával határozták el, hogy a „minden esztendőnek elejével ... köznépből 60 személyből álló Külső Tanács"-ot felállítanak. Óbudán 1761-ben jelölt ki az uraság egy 24 tagú külső tanácsot.

56 Nagykőrösön az 1769-ben kitört - választások körüli - zavargások után a vármegye elrendelte, hogy a tisztújítások alkalmával és a számadások vizsgálatánál mind a négy tizedből két-két személyt küldjenek ki a lakosok.

57 Cegléden az intézményesített népképvíseletre, vagyis a külső tanácsra az első feljegyzés 1782-ből való.

58 Kecskeméten az 1786. évi királyi bizottság vizsgálata után alakította meg a külső tanácsot (electa communitast) - több mint negyedszázad után - 1811 -ben a belső tanács. Vácon 1792-ből van adat a 60 tagú electa communitas, vagy nagytanács működéséről.

59 Ráckevén pedig 1802-ben említenek a források először egy „24-es tanács"ot, 1833-ban pedig egy 60 tagú testületet. A külső tanács élén szószóló állt, akinek több városban (például Kecskeméten, Ráckevén, Szentendrén) helyettese: is volt, az alszószóló. A külső tanácsok megjelenésével a városi lakosság szélesebb rétege intézményesen részt vehetett a városi politikában. A hangsúly azon volt, hogy a mezőváros területi egységei, a tizedek egységes és egyenlő képviseletet kapjanak és szó nem volt az első időben arról, hogy a tanács a hatalmából bármit is átengedjen. A választott képviselők feladatköre kiterjedt a tisztújításokon, a számadások revízióján való részvételre, a tűzre, tisztaságra való felvigyázására, csavargók figyelésére, tégla- és cserépégetési taksa összegének meghatározására, házhelyek, fundusok és homok osztására, új földek eladására, a város gazdálkodásának módjára, az adók felosztására. Kecskeméten a tisztújításon való intézményes részvétel legfontosabb eleme az volt, hogy az electa communitas választotta meg a főbírót. Cegléden 1819-ben úgy fogalmazták meg a működés célját, hogy „mivel a helynek szűk volta tellyességgel nem engedi azt, hogy az egész városi lakosok mindnyájan be gyűlhessenek: arra nézve ezúttal az itt egyben gyűlt közlakosoknak megegyezésével az határoztatott, hogy valamint más népes és ezen rendet tartó nagyobb városokban, úgy városunknak értelmesebb és a többi lakosok előtt erköltsi magok viseletére nézve is tekintetet érdemlő gazdái és lakosai közül olyan Hatvan Személyek választassanak, kik a bíróválasztáson, portio kivetésén, és amikor a belső tanáts kívánni fogja más egyéb köz tanátskozásokon is jelen, és az egész Városi Köznépnek mintegy Képviselői legyenek".

60 Nagykőrösön 56 NAGY Lajos: Budapest története 1790-1848. In: Budapest története. IV. Szerk.: Kosáry Domokos. Bp. 1983. 447. p. (a továbbiakban: NAGY L. 1983); PMLRMTjkv. 1802. nov. 23., 1833. nov. 1. 57 PMLNKO Nagykörös Város Zárt Levéltára R. 3. 58 PMLNKO CMTjkv. 1782. január 4. 59 FORRÓ 1995.77. 60 PMLNKO CMTjkv. 1819. február 21. 78