Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

SZABÓ ATTILA: A városi autonómia kiteljesedése Pest-Pilis-Solt vármegyében az 1848-as forradalom idején

igyekezett védelmezni, ami a polgárjogon felül állt. Jogi érvekkel tiltakoztak mindenféle adóteher ellen.

23 Pest megyében Cegléden, vagyis abban a mezővárosban alakult ki ez a nemesi szervezet, amelynek egy földesura (1782-ig a klarisszák, majd a Vallásalap) volt és a kisbirtokos nemesség nem volt képes nemesi földet megtartani, vagy szerezni. Az itt lakó armalista, mind jobbágytelken ültő nemesek bevallásuk szerint azért szervezték meg 1840-ben a hadnagyszéket, mert többször tapasztalták az uraság és a városi magisztrátus részéről a „Nemesi szabadságnak Törvénytelen sértegetését és letapodását".

24 A mezővárosok vezetése A mezőváros élén - mint a tanács elnöke - főbíró (ritkább elnevezéssel) öregbíró állt. A bíróra nagy felelősség nehezedett, ugyanis a szolgáltatásokat, az adókat követelő földesurak, a vármegye, valamint más hatóságok és a mezőváros népe közti érintkezés ütközőpontján foglalt helyet. Ha a hatóságoknak nem megfelelően látta el hivatalát nem jelölték a továbbiakban. Ha a népet túlzottan sanyargatta, akkor nem választották újra. Megválasztása körülményeiben, gyakorolt jogkörében, kifejeződött az autonómia foka. O képviselte mezővárost az urasággal, a nemesi vármegyével, vagy más (például katonai) hatósággal való érintkezésben. Köteles volt a település gazdasági erejét folytonosan gyarapítani, a jogrend és jogbiztonság megőrzésén fáradozni. Előkészítette a költségvetést, igazságot szolgáltatott a tanáccsal együtt vagy egyedül. A mezővárosok főbírájának a helyettese a város gazdasági ügyeit intéző másodbíró, vagy számadó bíró, adószedő második bíró volt. Nagykőrösön a megválasztott főbíró jelölte maga mellé a gazdasági ügyekért felelős másodbírót.

25 Cegléden az évi bíróválasztáskor a már megválasztott főbíró „régi szokás szerént" három, esetleg négy jelöltje közül választotta meg a tanács.

26 A feladatok megnövekedésével és a funkciók differenciálódásával a XVIII. század végén szinte a legtöbb településen megjelent az önálló adószedő. Feladata, amint az elnevezése is jelzi, az adók kivetése, beszedése és az összegek továbbítása. Vácon a bíró utáni második tisztségviselőt polgármesternek hívták, hasonlóan a szabad királyi városok szokásához.

27 Először Mária Terézia 1764. évi látogatása kapcsán jegyezték fel, hogy az uralkodó elé „tisztelgésre és kézcsókra" járuló váciak közül a főbíró után következett a polgármester.

28 Általában a leköszönt bíró lett a polgármester (consul), aki segítette az új bírót hivatalában, de egyes években (például 1798-ban és 1801-ben) a bíróhoz hasonlóan az uraság kandidáltjai közül választott a nép polgármestert. A polgármester legfőbb feladata a gyámok munkájának vezetése, 23 RÁCZ István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541-1848 között. Bp. 1988. 131. 24 NÓVÁK László: Cegléd mezőváros a XVIII. században és a XIX. század első felében. In: Cegléd története, Szerk.: Dcvai Nándor. Szentendre, 1982. 162. Studia comitatensia 11. 25 GALGÓCZY 1896. 153. 26 PMLNKO CMT jkv. 1841. november 1., 1809. október 29., 1821. október 28., 1825. február 19., 1809. október 31., 1825. október 28., 1828. november 28., 1834. február 28. 27 FORRÓ 1995. 77-78. 28 SÁPI 1983. 256. 72