Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

EGEY TIBOR: Napjaink helyi címerei Pest megyében

és szakszerűen leírja a tárgyalt évkörben a megye településeinek

5 megmaradt pecsétjeit. Ezek a pecsétek - elsősorban a községek - a helyi önkormányzatok tulajdonképpeni jelképei, címerei is voltak - többnyire kör alakúak - nem egy címerpajzsot is ábrázol, és a községet jelképező motívumokat abban és nemcsak körirattal övezett gyűrű mezőjében helyezte el. A Pest Megyei Levéltár 1965-től kezdődően a megyei helytörténeti-honismereti munka szakszerű művelésének egyik módszertani segítője.

6 Az említett pecséttani munkát is azért adta közre, hogy elősegítse a címeralkotást, azt szakszerűvé tegye, s így erősítse a helyi egészséges lokálpatriotizmus megszületését, illetve erősödését. A magunk részérői akkor is, ma is azt vallottuk, valljuk, hogy modern korunkban a címerek létrehozásának, használatának az igazi értelme: vállalni a múltat, vállalni azt az egyedit, ami az adott közösséget jellemzően meghatározza, de nem azért, hogy elkülönítsen, esetleg mások elé, vagy fölé helyezzen, ellenkezőleg; azért vállalom egyediségemet és benne múltamat, mert ezzel az értékkel akarok belépni egy nagyobb közösségbe, a megye, a régió, a nemzet közösségébe, gyarapítva, gazdagítva annak életét. Nem elkülönülésről, az úgynevezett kiváltságok megtartásáról van tehát szó, hanem az egyedi, a sajátos megőrzéséről, amellyel színesítem a nagyobb közösséget, vállalva annak szolgálatát. így érkeztünk el 1990-hez. Pest Megye Önkormányzata december 17-én alakult meg. Dr. Inczédy János, a közgyűlés első, megválasztott elnöke már ezen a napon kéréssel fordult a levéltárhoz: tegyünk javaslatot a megyei címer újraalkotására, megújítására. A kérés - mai szemmel - váratlannak tűnhetett, mégsem volt az, hiszen a téma benne volt a levegőben. A leköszönő megyei tanács kis kötetben, írásba foglalva, rövid beszámoló kíséretében adta át a folyó ügyeket - s ez utóbbiak között szó esett a megye nevének esetleges megváltoztatásáról (Pest-Pilis-Solt megye) s ezzel kapcsolatban a megye címerének történetéről is.

7 Előzőleg pedig, az új országgyűlés 1990 nyarán megalkotta a helyi önkormányzatokról szóló törvényét (1990. évi LXV. törvény), amely megadta a településeknek azt a jogot, hogy jelképeiket, ha akarják, maguk határozhatják meg. Az események gyorsan peregtek. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus, valamint Bertényi Iván professzor és Balogh László grafikus művész szakmai és baráti támogatásával hamarosan elkészült az új címerterv és az annak a használatáról szóló szabályrendelet szövegének tervezete, s mindkettő már 1991. január 4-én a közgyűlés ügyrendi bizottságának az asztalára került. Röviden: 1991. január 25-én Pest Megye Önkormányzata megalkotta 1/1991. (I. 25.) számú rendeletét a megye címeréről, zászlajáról és azok használatáról. A rendelet így szól: „Figyelembe véve a megye legrégebbi, 1659-ben alkotott 1733-ban megújított, majd 1836-ban módosított, 1878-ban kiegészített hagyományos címerét, azt visszaállítja, illetve az alábbiak szerint megújítja. - 1. § A címer leírása: 5 Csak négy Pest megyei község: Bernece, Peröcsény, Tésa és Rád pecsétjének leírása hiányzik a kötetből. Azóta a rádiaké is ismert lett. 6 A Pest Megyei Levéltár egyik kiadványsorozatában, a Pest Megyei Levéltári Füzetekben rendre megjelentek az ún. „Hogyan írjam meg ...?" elnevezésű módszertani kötetek. 7 Társadalmi, gazdasági változások Pest megyében - 1990. november. Bp. 1990. Pest Megyei Tanács V. B. 1148. Kézirat. Szerk.: Valkai György. 111-112. 267