Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

EGEY TIBOR: Napjaink helyi címerei Pest megyében

két oldalt kifelé forduló, vörös nyelvet öltő griff-fejjel díszített, aranyozott barokk rámába foglalt ovális pajzson kék mezőben, zöld hármas hegycsúcson, vörös nyelvét öltő, kettőzött farkbojtú, jobbra forduló, ágaskodó, előrelépő arany oroszlán, mellső jobb mancsában stilizált nyitott háromlombú koronát, baljában országalmát emel". (6. kép) A megyei önkormányzat tehát a régi, az első, az 1659-ben kapott címert újította meg azzal a kis eltéréssel, miszerint az oroszlán immár három elkülönülő zöld hegycsúcson lépdel és nem sziklás hegycsúcson, ahogy az első adományozás szövegében olvasható. Az 1659-ben kapott címeres pecsétnek ma csak a lenyomatát ismerjük - azon jól látható az eredeti sziklás hegy. Ez a későbbiek során címerrontás áldozata lett, nyilvánvalóan praktikus okokból. Pecsételéskor ugyanis a viasz mindig beragadhatott a tipárium finoman és sűrűn rovátkázott részébe, és mikor azt felemelték, a címerképben lyuk maradt, amelyet a környező, még langyos, meleg viaszrétegből odanyomkodással gyorsan pótoltak - így lett a „sziklás hegyből" először „halom". Később, amikor kicserélték a pecsétnyomót, már nem egyszerű halmot véstettek bele, hanem az ország címeréhez hasonló hármas halmot, utalva ezzel is arra, hogy országos méltóság, adott esetben a királyt is helyettesítő első ember, azaz a nádor töltötte be 1659-től törvény szerint is a megye főispáni székét. Nos, ezt a címerrontást korrigálta a közgyűlés most úgy, hogy a halom/halmok helyett három zöld hegycsúcsot határozott meg az 1991-ben elfogadott címerben. Ide kívánkozik még egy megjegyzés, nevezetesen az, hogy a nádor személyéhez köthető az a téves, minden valószínűség szerint a 18. század első felében keletkezett címermagyarázó legenda, miszerint az oroszlán magát a nádort, a nádori megyét jelképezné a koronázási jelvényekkel. Az adományozásról szóló eredeti latin szöveg azonban lerombolja a szép, tetszetős legendát. A korabeli megyei jegyzőkönyvben tudniillik a következő olvasható: „Leoném in cacumine montis petrosi posterioribus pedibus expansis instantem, anteriori verő uno pede scilicet dextro coronam, simistro autem Pomum aureum ostentantem praeseferat." Azaz a sziklás hegy csúcsán széttárt hátsó lábain álló oroszlán mellső lábával jobbra koronát másikkal aranyalmát bemutatva emel. Az 1659-ben megalkotott címeren az oroszlán a bátorság, a török elleni harc jelképe, s a jelvények - a korona és az alma - az ország integritását, a megyének az alkotmányhoz való hűségét szimbolizálja.

8 A közgyűlés tagjai 1991-ben - visszaemlékezve az akkori hangulat emelkedett voltára - minden bizonnyal egyenként és kollektive is tudatában voltak annak, hogy első rendeletük nem véletlenül szól a megye címeréről, és hogy az milyen jelentőséggel bír. Tudniillik az annakidején erőszakkal megszüntetett önkormányzat demokratikus úton történő helyreállításának pillanatai, az immár ezer éves tradíció és alkotmányosság helyreállításának, a folyamatosság biztosításának pillanatait és annak nagyszerűségét és valóságát élték át, s alkották meg mindezek kifejező tárgyi szimbólumát, a megye régi-új címerét. A kétfarkú oroszlánról sem szól az írás. Az oroszlán nem kétfarkú, hanem - a barokk kor szokásából adódóan - kettőzött farkbojtú, így növelve a címerállat jelentőségét. 268