Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HORVÁTH M. FERENC: Vác város levéltárának története

kortól rendszeressé vált két jegyző alkalmazása a tanácson. Káptalanvác tanácsán az adminisztrációt szintén a jegyző irányította, akit első alkalommal 181 l-ben említettek „első nótárius"-ként.

75 Püspökvác már 1742 januárjában - és időszakosan már valószínűleg korábban is két jegyzőt tartott, egy rendes, vagy főjegyzőt és egy aljegyzőt.

76 Az 1743-ban Migazzi püspök által jóváhagyott statútumok két jegyzőt említenek, mivel ez a korábban kialakult gyakorlat bevált, s továbbra is azzal indokolták megtartásukat, „nehogy az egyik elköltözvén, az helyett érkező dolgok új rendjét kezdje a város kárára; vagy az egyik megbetegülvén, annak hiánya miatt a dolgok folyama hátramaradást szenvedni kényteleníttessék... "

77 A városi tisztségviselők „tekintet szerinti sorrend"-jében, rangsorában 1764 előtt a bíró után következett a főjegyző, majd a pénztáros (perceptor), az aljegyző (vicenotarius), az adószedő, a kamarás, a kulcsár, a vicekamarás, a gyámnok és a vámos.

78 1764-ben találunk először utalást arra, hogy a Migazzi Kristóf püspök által megreformált városi rendszabályok keretén belül polgármestert (consul) is választottak.

79 Vácon e tisztség kialakulása viszonylag korán következett be, és sajátos módon történt. A polgármesteri tisztség azonban még csak évtizedek múlva állandósult, s polgármestert csak akkor választottak, ha nem a régi bíró maradt meg a székében.

80 Ebben az esetben ugyanis a hivatalában még gyakorlatlan új bíró mellé - a folyamatos ügyvitel érdekében - polgármesteri minőségben megválasztották a régi bírót. (A polgármestert emellett a gyámügyek feletti ellenőrzési jogkörrel is felruházták.) Ilyenkor a tisztségviselők sorrendje úgy módosult, hogy a bíró után a polgármester következett, s őt követte a főjegyző. Ez a hivatali rend egészen 1870-ig állt fenn, amikor a 42. te. szerint a polgármester lett a város első tisztviselője és őt követte a főjegyző. A polgári korszakban kialakult hierarchia egészen 1950-ig, a szovjet mintájú tanácsrendszer bevezetéséig élt. A város már az 1710-es évektől kezdődően, a 18. század folyamán törekedett arra, hogy kivívja a szabad királyi státust, s látva ennek eredménytelenségét, célja egyre inkább az volt, hogy a meglevő kereteken belül minél függetlenebbül és szélesebb körben tudjon élni rendezett tanácsú városi - külső és belső tanács alakítása, ítélőszék tartása, tisztségviselők választása, gyámügyek önálló intézése -jogaival. Ennek érdekében szorgalmazta az úriszéknél, a megyei törvényszéknél és végül a Helytartótanácsnál a városi igazgatás számára kedvezőtlen feltételeinek átalakítását.

81 Itt most csak a témánkat érintő jegyzői tisztségre vonatkozó szabályozást ismertetjük.

82 75 PML V. 402-a Káptalanvác tü. jkv. 40/1811. 76 PML V. 401-a 17/1742. Vö. KARCSÚ I. 99. 77 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 1743. júl. 28., 21. pont; KARCSÚ I. 99. 78 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 33/1792. 79 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 1764.jan. 12., sz. n. 80 PML V. 401-c/C Püspökvác Mv. Tan, külön kezelt ir., Acta organisationis civitatis Vaciensis (a továbbiakban: Acta org.) 1802-1834. Az instrukció így szólt: Ha tisztújításkor „...a bíró változni találna, akkoron az polgármesteri hivatalra is az méltóságos uraság hármat candidaland, ide értvén az volt bírót és polgármesteri hivatalt viselő személyt is, különben hogyha a bíró meghagyattatik, a polgármesteri hivatalok nem építtetnek." 81 Püspökvác város - annak ellenére, hogy a feltételei már korábban megvoltak - csak 1840 novemberében lett rendezett tanácsú város. VTT I. 353. 82 PML V. 401-c/C Püspökvác Mv. Tan. külön kezelt ir., Acta org. 1802-1834. 241