Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HORVÁTH M. FERENC: Vác város levéltárának története

Az archívumban őrizték a nyomtatott törvénygyűjteményeket is, többek között a Tripartitumot és a kuriális határozatokat.

30 A fentieken kívül értékeket is elhelyeztek a város polgárai az archívumban. A vicekamarás elhunytával hátrahagyott pénzét - ami nemcsak a sajátja, hanem a városé is lehetett - „bírói kéz alatt" tették le.

31 1809-ban a püspöki uradalom jegyzője és a város első nótáriusa mentek ki Verőcére, hogy az ott elhunyt kőszénbánya bérlőjének pénzét és ruházatát - egy „vasas kupferbe" téve és lepecsételve - behozzák, amit a levéltárban raktak le. A tanácsi előírásokat megszegve, a főjegyző engedélye nélkül, lakatosmester segítségével nyittatta ki az aljegyző a levéltárat és adta ki a hagyatékot az elhunyt bérlő lányának. Más gyanú ugyan nem merült fel az aljegyzővel szemben, de „... a váras rendtartását rossznak ítélni kellene, hahogy a váras archívumába az egyszer letett akármiféle portékát is az váras elöljáróinak híre, engedelme nélkül akárki az alattvalók közül kinek-kinek kérésére, s akármely oly emberek parancsolatjára, aki a várassál semmit sem parancsolhat szabadon, mindenkor kiadhatná..." Az aljegyzőt keményen megfeddték, és megtiltották, hogy a tanács és a bíró engedélye nélkül bármit is kiadjon a városi levéltárból.

32 A levéltárba kerültek a foglalásokból származó holmik is.

33 Bevett gyakorlat volt, hogy a bevonuló katonák pénzüket vagy az erről szóló kötelezvényt tették le megőrzésre a levéltárba. így tett Kaptalanvác egyik inszurgens katonája is, aki pénzét mesterénél, de az erről szóló „obligációt" a városi levéltárral őriztette, majd visszatértével innét kérte ki.

34 Vác város levéltárának hányatott sorsa Vác város levéltárának sorsát számtalan háború, emberi gondatlanság és hozzá nem értés alakította. A levéltár közép- és török kori levéltári iratanyaga 1709-ben pusztult el, amikor a Rákóczi-szabadságharc során rác zsoldosok gyújtották fel a várost.

35 Csak elvétve maradt fenn néhány okmány - testamentum, missilis - a 17. század végéről. Később ismeretlen körülmények között a 18. század első harmadából származó iratok többsége is eltűnt. Különösen fájdalmas, hogy a testületi jegyzőkönyvek sincsenek meg. Püspökvácé csak 1741-től (az első fennmaradt kötetet is a helyi múzeum őrizte az 1980-as évek elejéig), Káptalanvácé 1770-től kezdődik, pedig a korábbi köteteket még a 19. század második felében használta Karcsú Antal Arzén, a város „pozitivista" hely történetírója.

36 A jegyzőkönyvek sorozata az ő korában még 1717-től indult.

37 E hiányok miatti utókori méltatlankodást némileg mérsékli, hogy a 29 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 704/1836. 30 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 365/1838. 31 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 330/1821. 32 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 413, 489/1809. 33 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 1098/1841. 34 PML V. 402-a Kaptalanvác tü. jkv. 9/1806. 35 KARCSÚ I. 71. Vö. a Függelékben levő 1880. évi irat 4. pontjával. 36 Karcsú Antal Arzén Vácról írott történeti munkájában számtalan olyan levéltári forrást idéz, sokszor eredeti nyelven, vagy magyar fordításban, amelyek ma már nincsenek meg. 37 KARCSÚ I. 82. 9., 12. sz. jegyzet. 231