Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

HORVÁTH M. FERENC: Vác város levéltárának története

várost - a jövedelmek 1718. évi megosztása után - 1742 és 1859 között területileg is felosztották Püspökvácra és Káptalánvácra,

38 s az ikerváros külön-külön tanáccsal, s ezért természetesen külön-külön levéltárral rendelkezett, így e több mint száz esztendőt kutatva, minden iratsorozatból kettőt nézhet át a kutató. A levéltár rendezettsége, az iratok nyilvántartása, illetve ennek hiánya állandó problémát jelentett a város vezetése számára. Az iratok rendezésére általában a tisztújításokat megelőzően - kétévente - került sor, amikor pótolták az iratok lajstromozását és mutatózását is. 1747-ben hoztak létre külön irattári helyiséget, hogy elkülönítsék a jegyzői irattárat „a tömegtől", vagyis minden bármilyen más irattól, mely fölött a tanács rendelkezett.

39 Rendet azonban így sem tudtak tartani. 1785-ben az uradalmi prefektus jelenlétében tartott tanácsülésen állapították meg, hogy „a levéltári iratok szétszórva hevernek", de mivel a két jegyzőnek nincs ideje ezeket rendezni és lajstromozni, két főt bíztak meg a levéltár rendezésével.

40 Munkájuk vagy eredménytelen volt, vagy a rendet nem sokáig tartották, mivel 1787-ben újból azt tapasztalták, hogy „az archívumban levő írások gyámoltalanul, renden kívül széjjelhánytak, a protocollumok pedig minden elenchisatio nélkül legyenek", és ezért több esetben sem tudtak információval szolgálni az uradalom és a megye kérésére. Az uradalomnak jelentették az esetet, javaslatot téve egy „értelmes, jámbor személy" alkalmazására. Úgy ítélték meg, hogy a munkát két év alatt lehet elvégezni.

41 1792-ben a tanácsülésen elnöklő uradalmi prefektus előadta a szenátoroknak, hogy „mennyire a város írási az archívumban széjjelhányva legyenek, melynek az a következése, hogy valamely írás megkívántatik, azt a fáradságos keresés után is alig lehet föltalálni." Ekkor a lemondatott perceptort „kénálták" meg az archiváriusi hivatallal - viceperceptori fizetés fejében -, hogy elvégezze a levéltár regisztrációját.

42 Ugyanakkor éppen a rettegett és gyűlölt Anchely János prefektusnak

43 a városi számadások revíziójával megbízott embere is széttúrta a számadási iratokat, aki munkája közben a deszkázaton levő iratok egy részét viselt köpenyével terítette le, hogy részegségét azokon pihenje ki. A város, tartva a prefektus megtorlásától, egyenesen a kamarához küldte meg panaszlevelét.

44 Az 1802-ben megszervezett választott község, vagy külső tanács az üléseiről külön jegyzőkönyvet vezetett, melyet az általa megválasztott jegyző készített el. Ennek szükségességét azzal indokolták, hogy a városi levéltárból kivett iratok gyakran „eltévednek". Pedig úgy tűnik, hogy a levéltár most rendben volt, mert a megye által kiküldött táblabíró, aki a választott község felállítása ügyében jött Vácra, megnézte a levéltárat is, és „az írásokat, azok rendjeit s helyeit és a jegyzőkönyveket, protocollumokat megnézegette, olvasta, és nyilván dítsérte... a protocollumokban foglalt ügyeknek ennek előtte nem gyakorlott értelmes s akárki által is helyben hagyható 38 Kevésbé ismert, hogy a káptalanváci városháza a Káptalan utca és a Kossuth tér találkozásánál levő földszintes épületben, a későbbi káptalani kissörházban volt. 39 PML V. 401-aPüspökvác tü. jkv. 1747. jan. 12., sz. n.; KARCSÚ I. 103. 40 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 425/1785.; KARCSÚ II. 149-150. 41 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 1787. febr. 12., sz. n.; KARCSÚ II. 175. 42 PML V. 401-a Püspökvác tü. jkv. 2/1792. 43 A püspöki széküresedés idején - az uralkodó főkegyúri jogából fakadóan - a kamara által a püspöki birtokok irányításával megbízott tisztviselő. Anchely prefektus azonban jogtalanul a város önállóságát is sok módon megsértette. 44 PML V. 401 -a Püspökvác tü. jkv. 587/1799. 232