Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

BÖŐR LÁSZLÓ: A Pest Megyei Tanács Ideiglenes Forradalmi Bizottsága

ben a helyi szervezetek, bizottságok október 26-27-re már a legtöbb helyen megalakultak, és október 31-én megalakultak a járási nemzeti, ill. forradalmi bizottságok is. A Pest Megyei Tanács Forradalmi Bizottságának elnöke a bíróság előtt tett vallomásában ezt a későbbiekben, tudatosnak minősítette: „Mi, a forradalmi bizottság teljesen elzárkóztunk minden vidéki kapcsolat elöl. Természetesen voltak, akik feljöttek a környező községekből érdeklődni, utasítást kérni. Mi mindenkit azzal utasítottunk el, hogy magunk sem látunk tisztán, felsőbb utasítást nem kaptunk, nem tudunk semmit sem mondani, várjanak kormányrendeletre, és arra vigyázzanak, hogy nyugalom és rend legyen. Vidékre senkit ki nem engedtünk, igaz, hogy nem is nagyon lehetett volna menni. A vidéki telefonokat pedig kizárólag államigazgatási folyó ügyekre engedélyeztük."

56 Véleményünk szerint azonban a valódi okot máshol kell keresnünk. A nagyrészt a fővárosban élő tanácsi vezetők, dolgozók kapcsolata a megye lakosságával a forradalom kitörése előtt is jórészt adminisztratív jellegű volt: a megyei hivatal ellenőrzött és irányított, a lakosság pedig végrehajtotta az utasításokat. A távolság a megyei tisztviselők és a lakosság között az októberi forradalom viharos napjaiban tovább nőtt. A fővárosi „hivatalnokok" - különösen egy hét késéssel - nem tudták átvenni ezt a forradalmi lendületet, nem tudták átérezni azt az elementáris változtatási igényt, amely a megye - az ország - lakosságát jellemezte, A megyei tanács forradalmi bizottságának tagjai és vezetői még mindig a központi utasításokra vártak, azok védelmében kívántak cselekedni, amikor a nép követelései és cselekvési formái már rég túlhaladták azokat. Nyilvánvaló az is, hogy a megyei tanács forradalmi bizottságának tagjai is hiányos információkkal rendelkeztek a megyében már lezajlott eseményekről és csak rendkívül rövid idő - mintegy három nap és az is rendkívül korlátozott lehetőségekkel - állt rendelkezésükre a forradalmi megye tényleges helyzetének megismerésére, Dénes István valSomásából kitűnik, hogy ez akkor nem sikerült. A „Pest Megyei Ideiglenes Forradalmi Bizottság" 1956. november 2-án újabb stencilezett körlevelet adott ki. (Ambrus Imre 1957. március 25-én a rendőrségen tett vallomásában említette, hogy összesen négy körlevelet, felhívást készített a forradalmi bizottság.)

57 Ebben, a járási és városi ideiglenes forradalmi bizottságokhoz címzett körlevélben hangsúlyozták, hogy a mezőgazdaság kérdése a legsürgősebb tennivalók között szerepel és kérték a helyi bizottságokat, hogy a „földtulajdonosok" figyelmét haladéktalanul hívják fel a mezőgazdasági munkák fontosságára, a halaszthatatlan tennivalókra. A körlevélben a szövetkezetekről, azok helyzetéről és jövőjéről, a földek visszaadásáról nem esett szó, pedig a megye legtöbb településén ezek a kérdések jelentették a legnagyobb problémát. Az utolsó pontban felhívták a helyi bizottságok figyelmét az irattári anyag gondos őrzésére, hogy „ne engedjenek, egyéni akciók útján irattári anyag megsemmisítéseket." (Ez a felhívás is elkésett, hiszen a tanácsi irattárakat a forradalom első napjaiban érték támadások, pusztítások.)

58 A forradalmi bizottság stencilezett körleveleinek a szétküldése sem volt megoldott, mert - mint ahogyan Dénes István és társa bírósági pere. Dénes István vallomása a bíróság előtt 1958. szeptember 15-én. Dénes István és társa bírósági perének melléklete. L. BÖŐR László: A tanácsi iratok sorsa Pest megyében, 1956 októberében. Levéltári Szemle, 1997. évf. 1. szám. 3-9. 215