Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)
ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között
vennék. 84 Hamarosan meg is jelent egy belügyminiszteri rendelet, melynek értelmében 1946. augusztus elején megalakult egy újabb bizottság, mely a B-listázás következtében a közigazgatásban előállt zavarok kiküszöbölésére szerveződött. A testület azután több elbocsátott hivatalnokot ismét szolgálatba állított. 85 A tisztogatások „eredményeivel" maga a kommunista párt sem volt elégedett. Az MKP Pest megyei vezetői a B-listázások lassúságát kifogásolták, amiért persze mindenekelőtt a kisgazdapártot okolták. Az FKGP ugyanis szerintük „elszabotálta" a törvények végrehajtását. 86 A törvényhatósági bizottság plenáris ülésein 1946 folyamán mindvégig napirenden vannak a „reakciós", „népellenes" tisztviselők elleni támadások, amelyek a teljes kommunista hatalomátvételig nem is nagyon hagynak alább. Az elkövetkező két évben is időnként tisztogatási hullám söpör végig a vármegyei és községi szervek apparátusában dolgozók körében. Az elbocsátás réme így valósággal Damoklész kardjaként függ a közigazgatási alkalmazottak feje felett, ami persze igencsak kedvező volt a teljhatalomra törő kommunisták számára. 1946 őszén, miután az elbocsátások már mindenütt megtörténtek, Házi alispán ismételten arról beszél, hogy a „gazdasági és politikai reakció" elleni harcot fokozni kell, mert „a demokrácia gáncsvetői augusztus 1-je után sem vonultak félre". 87 Kísérletek a kommunista előretörés feltartóztatására. A politikai harcok kiéleződése 1946/47-ben El kell ismernünk ugyanakkor: Házi Árpád idézett szavaiban volt némi igazság. A polgári erők ugyanis egyre fokozódó ellenszenvvel és gyanakvással nézték a kommunista térfoglalást, s történtek is kísérletek ennek megakadályozására. Utaltunk már rá, hogy még a szociáldemokrata párt helyi szervezeteiben is erős ellenérzések éltek az MKP harcmodorával szemben. Szociáldemokrata részről érzékelték ugyanis, hogy az MKP korántsem egyenrangú kapcsolat kiépítésére törekszik testvérpártjával. Az SZDP Pestkörnyéki Végrehajtó Bizottsága 1947 februárjában levelet intézett a pártvezetőséghez, melyben több határozottságot és önállóságot követelt a párt politikájában, és egyenrangú viszony kialakítását sürgette a kommunista és a szociáldemokrata párt között. 88 A két munkáspárt közötti ellentét nem egy esetben a törvényhatósági bizottságban is megmutatkozott. 1946 őszén a kommunista párt határozati javaslatot nyújtott be Pest vármegye törvényhatósági bizottságában a malmok községi kezelésbe vételét illetően. A törvényhatósági bizottság szociáldemokrata frakciójának vezetője, Szélig Imre felszólalásában a javaslat elfogadása ellen foglalt állást, mondván, a malmok szakszerű kezelésére a községek közigazgatási apparátusa nincs fölkészülve. PMLXXI. 11-a Közig. Biz. jkv. A KB 1946. szept. 12-i ülésének jkv. PML XXI. 4-a Alisp. ein. iratok, 4. és 9. doboz. 104-128/1946. A bizottságot az alispán alakítja meg. A vonatkozó belügyminiszteri rendeletek: 5039 és 5048/46. BM. PML XXI. 4-1 Alisp. ir. Alispáni évnegyedes jelentés 1946. harmadik negyedévéről. MSZP PIL 274. f. 16. 189. A helyi pártszervezetek jelentéseikben magyarázkodni kényszerülnek, mert késlekednek a B-listák összeállításával. A folyamat elhúzódásáért persze általában a „reakció" erőit okolják. Erre nézve még lásd az MKP Észak-Pest Megyei Biz. máj. 8-i üléséről készített jegyzőkönyvet. MSZP PIL 283. f. 15. 1. Az SZDP Pest Környéki Végrehajtó-bizottságának levele a pártvezetőséghez 1947. február 5-én. 166
