Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

A kisgazdák is a szociáldemokraták álláspontját támogatták. Végül is csupán az alispán szavazatával sikerült a kommunista párt határozati javaslatát elfogadtatni.

89 De még egy évvel később is, 1947 végén, amikor pedig már a két munkáspárt úgy országos, mint megyei szinten igyekezett összehangolni politikáját, a törvényhatósági bizottság ülésén ádáz vita bontakozott ki az SZDP és az MKP között a közigazgatás államosításának kérdéséről. Szociáldemokrata vélemény szerint ugyanis nem férne össze a demokrácia szellemével, és sértené az önkormányzatiság elvét, ha a megyei és községi közigazgatást teljességgel állami felügyelet alá helyeznék. A Nemzeti Parasztpárt, sőt különös módon még a Polgári Demokrata Párt nevében felszólaló Gorzó Nándor sem értett egyet azzal, hogy a törvényhatósági bizottság határozati javaslatban foglaljon állást az önkormányzati elv fenntartása mellett. Ám a kisgazda és a szociáldemokrata képviselők együttes szavazata (53 fő) eldöntötte a kérdést. A közgyűlés kimondta: ragaszkodik az önkormányzatiság és a demokrácia elvéhez, s nem helyesli a közigazgatás államosítását.

90 S történt mindez 1947 legvégén! Ám az igazi ellenállást nem is annyira a törvényhatósági bizottságban képviselt pártok fejtették ki a kommunista törekvésekkel szemben, hanem a kisgazdapárti főispánok. Mivel a megye alispánja a kommunista párt soraiból került ki, így a főispáni posztot - legalábbis a szociáldemokrata Márkus Ferenc 1945 végi távozása óta - kisgazdapárti politikus töltötte be. Amikor Dr. Pongrácz Aladár 1946 elején elfoglalta hivatalát, a vármegyei hivatalnokok körében némi nyugtalanság támadt, mert nem tudták, melyik vezető mögött sorakozzanak is fel. A tisztviselők közötti zavarodottság és megosztottság a vármegyei nemzeti bizottság egyik ülésén is szóba került, ahol a főispán csak úgy tudta a feszültséget elsimítani, hogy kijelentette: teljes bizalommal viseltetik Házi Árpád iránt, és nagyra tartja érdemeit.

91 Ám hiába, mert a kisgazdapárti főispán továbbra is szálka maradt a kommunista párt szemében, amire egyébként nem kevés okot is szolgáltatott. Úgy az igazolási eljárások, mint a B-listázások során igyekezett fékezni a tisztogatási akciók hevességét, s nem egy esetben emelt szót a kommunista párt részéről elkövetett túlkapások ellen.

92 Egyik első hivatali ténykedése volt, hogy utasította a megye összes polgármesterét és a járási főjegyzőket: ne engedjék, hogy az önkormányzati tisztviselők hivatalos ténykedésük alatt pártpropagandát fejtsenek ki, pártjelvényt viseljenek, s az önkormányzat hivatalos helységeiben pártgyülést tartsanak.

93 A rendelkezés éle egészen nyilvánvalóan a kommunista párt ellen irányult. Házi Árpád nem véletlenül jelentette ki az MKP megyei választmányának 1946. május 24-i ülésén: „a főispán a reakció fő képviselője a megyében."

94 Pongrácz Aladár azonban 1946 augusztusában távozott posztjáról. A megye új első embere Zsarnay Kálmán lett, aki korábban (1945. július 3-tól) a Vidéki Főkapitányság főkapitány-helyettese volt. Ebben a pozícióban igyekezett betartatni a törvényességet és eréllyel lépett fel a kommunisták által elkövetett visszaélések ellen. Ki is vívta az MKP korifeusainak haragját, s így távoznia kellett a Vidéki Fökapitányság89 PML XXI. 2-a, b Köz- és kisgy. jkv. Az 1946. okt. 1-jei kisgyűlés jkv. 90 PML XXI. 2-a, b Köz- és kisgy. jkv. Az 1947. dec. 19-i közgyűlés jegyzőkönyve. 91 PML XVII. 1-a, b PMNB ir. PMNB Hatos Tanácsának 1946. jan. 19-i üléséről készült jkv. 92 PML XXI. 1-aFőisp. ein. ir. 17/1946. 93 PML XXI. 1-a Főisp. ein. ir. 40/1946. 94 MSZP PIL 274. f. 16. 189. Az MKP Pest megyei választmányának ülése 1946. máj. 24. 767