Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

ZÁBORI LÁSZLÓ: Politikai harcok Pest megyében 1945–1948 között

lyal B-listára helyezte volna mindazokat, akik az ostrom alatt vagy azt követően nyugatra menekültek, vagy akiket az igazolási eljárások során a legcsekélyebb megrovásban is részesítették. Am a nemzeti bizottság hatos tanácsa némiképp enyhített a feltételeken. Ez a testület ugyanis úgy foglalt állást, hogy az igazolási eljárások során feddésben részesült, avagy bármely okból nyugatra távozott tisztviselők között is lehetnek olyanok, akik a fordulat óta tanúsított magatartásuk okán megérdemlik a bizalmat. A nemzeti bizottság - főként Gorzó Nándor erélyes közbelépésére - tehát súlyt helyezett arra, hogy a törvény mechanikus végrehajtása helyett mérlegelni kell az egyedi körülményeket. A vármegyei nemzeti bizottság nevében eljáró hatos tanács egyúttal úgy határozott, hogy mind a közigazgatás, mind pedig a helyi nemzeti bizottságok egymástól függetlenül kötelesek elkészíteni a B-listákat, amelyeket aztán felterjesztenek az alispán, illetve a vármegyei nemzeti bizottság elé. l-l tisztviselő ügyében pedig a végső szót a Pest megyébe kiküldött 33, egyenként 3-3 fős ún. létszámcsökkentő bizottságok mondják majd ki. (E bizottságokat a miniszterelnök, a belügyminiszter, illetve a szakszervezetek l-l megbízottja alkotta.)

81 A vármegyei nemzeti bizottság hatos tanácsának állásfoglalásával az egyes pártok egyet is értettek. Problémák a B-listázás gyakorlati végrehajtása körül merültek fel. Számos településen ugyanis az FKGP - néhol a PDP-vel esetenként az SZDP-vel együtt - óvást emelt egyes B-listára helyezett személyekkel kapcsolatban. Rákospalotán a kisgazdapárt és a Polgári Demokrata Párt több tisztviselő elbocsátása ellen is tiltakozott. (Néhány személy esetében az SZDP is kiállt mellettük.) Foton viszont az FKGP és az SZDP, valamint a Nemzeti Parasztpárt a községi vezetőjegyző megtartása ellen emelt szót. Pócsmegyeren és Üllőn a kisgazdapárt a helyi nemzeti bizottságok működésének törvényességét is kétségbe vonta, amennyiben a B-listák körül kirobbant viták rendezésére nem nyílik mód. De Gombán, Szabadszálláson, Rákosszentmihályon, Dusnokon, Szalkszentmártonban, Pestszentlőrincen és Visegrádon is panaszt jelentett be a kisgazdapárt az elkészült, és a helyi nemzeti bizottságokban többségi szavazattal jóváhagyott B-listák ellen. De sem az alispán, sem pedig a vármegyei nemzeti bizottság nem vette figyelembe a polgári erők tiltakozását.

82 Végül is a Pest megyébe kiküldött 30 létszámcsökkentő bizottság a vármegye központi apparátusában akkoriban dolgozó 315 fő közül 80 főt bocsátott el, akiknek többsége régi, hozzáértő szakember volt. Az al- és főispáni, a járási főjegyzői hivatalokban és a községi és városi kezelésben lévő közüzemekben lefolyt „létszámcsökkentés" során az érintett 6500 alkalmazott közül több mint 5000-et vizsgáltak meg, s ebből 1865 embert bocsátottak el különböző okokra hivatkozva.

83 A radikális tisztogatások ugyanakkor súlyos zavarokat okoztak a közigazgatási ügymenetben. Dinnyés Lajos, a későbbi miniszterelnök, aki ekkor a kisgazdapárt képviselője volt a törvényhatósági és a közigazgatási bizottságban, ez utóbbi testület egy 1946. szeptemberi ülésén kijelenti: a B-listázások miatt nagy a káosz a megyei közigazgatásban, ezért célszerű lenne, ha legalább az elbocsátott jegyzőket visszaPMLXVII. 1-a, b PMNB ir. PMNB Hatos Tanácsának április 12-i ülésének jegyzökönyve. A B-listázásokkal kapcsolatos kormányrendelet az 5000/1946. ME rendelet volt. MK 1946. 113. sz. PML XVII. 1-a, b PMNB ir. PMNB Hatos Tanácsának 1946. máj. 4-i és máj. 22-i üléseinek jkv. PML XXI. 4-a PPSK vármegye alispánjának elnöki iratai, 6. doboz. 70/1946. (a továbbiakban: Alisp. ein. ir.). Dr. Károlyi vm-i főjegyző (az alispán nevében tett) jelentése a Szövetséges Ellenőrző Bizottságnak 1946. aug. 13. 165