Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

PETRI EDIT: Egy elfeledett tábornok – Czetz János (1822–1904)

megbízásából megszervezi és kiépíti az ország déli határainak védelmét. Ekkor már ismét hivatásos katonai szolgálatba lép az argentin hadsereg ezredese lesz. Pártfogói, Mitre, majd Sarmiento elnökök bukása után ő is elveszti állását és ismét visszatér polgári foglalkozásához: vasútvonalat épít Santa Fétől San Geronisoig. Ez a feladat is rendkívüli műszaki teljesítményt kívánt a különlegesen nehéz terepviszonyok között. Az emberpróbáló munkálatok befejezése után 1870-ben ismét visszatér a katonai pályára - Buenos Airesben megalapítja Argentína legelső katonai akadémiáját. A sors különös fintora: amit 1848/49-ben nem sikerült tető alá hozni hazájában az a messze idegenben a mai napig is a magyar tábornok emlékét őrzi. Ezt a katonai oktatási intézményt ugyanis Mészáros Lázár „Hadi főtanodá"-jának mintájára szervezte, és megszakításokkal negyedszázadon át igazgatta. Keze alól került ki ezekben az években a dél-amerikai ország katonai- és az ország sajátosságaként egyben állami felső vezetése is.

46 Argentínában katonai puccsok követik egymást, 1874-ben ismét elnökváltozás következik be, s Czetz János is ismét elveszti állását. Az akkor már jó hírű mérnök tíz évre Ente Rios tartományba Parana városába költözik, ahol állami szolgálatba lépve elkészíti a provincia első kataszteri felmérését, a térképészeti munkák befejezése után megszervezi és irányítja - az országban első ízben - a tartomány telekkönyvezési munkálatait: 1881-ben erről a munkáról készített tanulmányával egy kiállításon aranyérmet nyer. Részt vesz a távíróhálózat kiépítésében s közben számtant és mértant tanít a tanítóképzőben, az Uruguayi Nemzeti Kollégium vizsgabizottságának is tagja. Szakírói és fordítói tevékenységet is folytat 1872-ben Buenos Airesben megjelentet egy angolból spanyolra fordított katonai főiskolai tankönyvet: „A dolgok miértje, avagy azon dolgoknak az oka, amelyek tényszerűleg elfogadtattak viszont csak tökéletlenül ismeretesek".

47 1883-ban ismét visszatér a fővárosba és a tartományi topográfiai intézetben vállal mérnöki állást. Élete rendkívül termékeny korszaka ez is, út- és vasútépítési terveket készít, maga is részt vesz - amikor elhatalmasodó tüdő- és szembaja engedi - a munkák irányításában. 1884-ben ismét a katonai pályán találjuk ekkor már vezérkari tisztként látja el az általa alapított San Martin Katonai Akadémia igazgatói tisztét egészen 1896-ig nyugdíjba vonulásáig. A korabeli sajtó méltatása szerint: „Czecznek kiemelkedő szerepe volt az argentin tisztképzés történetében... érc mellszobra ma is ott áll az általa alapított katonai akadémia előtt".

48 Szongott Kristóf, az erdélyi örménység neves kutatója jelentette hosszú évtizedek múltán az első kapcsolatot hazájával. Az Armenia című szamosújvári folyóirat szerkesztője felkutatja a messze Dél-Amerikában élő tábornokot és folyóiratával való közreműködésre kéri fel. WITTMANN Tibor: Latin-Amerika története. Bp. 1978. 297-298. A spanyol nyelvű könyv „El por qué de las cosas o sea la razon de las cosas..." az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható. Pester Lloyd 1904. okt. 19. Czetz János nekrológja a La Prensa című lapból átvéve. 110