Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

PETRI EDIT: Egy elfeledett tábornok – Czetz János (1822–1904)

legyen meg a többségnek akarata". 33 Az emigrációs szervezeteket Londonban és Pá­rizsban is a Kossuth vezette egységes irányítástól remélték mozgalmuk sikerét. Ennek jegyében születik a párizsiak - sokak által elítélt és vitatott - határozata: nyíltan ki­mondják, hogy politikai működésük alapja a debreceni trónfosztás elismerése, céljuk a demokratikus köztársaság Magyarországon. A vezetőségből kizárt Szemere mellett Teleki László és mások Czetz kezdeményezését önhatalmúnak, őt magát pedig intri­kusnak minősítik. 1851 nyarán Kossuth, ha fenntartásokkal is, enged a hazai és a nemzetközi emig­rációs körök sürgetésének, megkezdi a fegyveres felkelés katonai és politikai előké­szítését. A munka irányítására kijelölt bizottság tagjaként, november 19-én Czetzet bízzák meg az Erdélyben már előrehaladott titkos szervezkedés hadfelszerelésének felügyeletével és a népfelkelés tervének kimunkálásával. A kiképzési terv részeként elhatározták egy főtisztképző iskola felállítását, melynek vezetése is Czetz feladata lett volna. A felkelés kirobbantása körül azonban számos vezetési és később végzetesnek bi­zonyuló konspirációs hibát követtek el az egymással folytonosan vetekedő beavatot­tak, a nemzetközi helyzet egyébként sem kedvezett a hazai fegyveres ellenállás ki­bontakoztatásának. A katonai tervek, előkészületek hamvukba halnak, az első vigyá­zatlanul indított mozgalmak szervezőit sorra letartóztatják. Czetz, aki ezekben a na­pokban rendkívüli politikai éleslátással, sokrétű kritikával szemléli a helyzetet és fi­gyelmeztetni igyekszik társait. Elkeseredetten állapítja meg, hogy az állítólagosán szabadságszerető „...nagy nemzetből csak pár száz szegény munkás állt ellen a sza­badság hóhérának". 34 Majd a rá jellemző maró gúnnyal írja: „...hogy tetemes számú újonnan kinevezett tábornok és generálstáb tiszt alkalmazást nyerjen, majd háborút indítunk Piemont, vagy a belgák, vagy mindkettő ellen. Miért ne is"? 35 Amikor azonban már Szemere is nyíltan Kossuth ellen fordul, Czetz ismét a tettek mezejére lép. A nagytekintélyű és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal bíró Teleki grófhoz fordul, s felkéri: határolja el magát a vádaskodóktól, s e tettével „...mentse meg legalább nemzetünk hősies forradalmát a piszoktól, amelyet tulajdon embereink hánynak rá". 36 Eközben Czetznek sikerült meggyőznie a már szétesőben lévő párizsi emigrációt a - nem veszélytelen - közös fellépés szükségességéről. 1852. február 13-án a 21 emig­ráns közül 17-en aláírásukkal jegyzik a Kossuth elleni nyílt támadásokat elítélő nyi­latkozatot. Czetz megállapítása szerint: „Ezen nyilatkozatot, mely által egyszersmind azt kívántuk megmutatni, hogy Kossuth Lajos személye és politikája iránt folytono­san bizalommal viseltetünk". 37 Kossuth azonban - akit minden bizonnyal a kezdeti amerikai sikerek is befolyá­soltak - nem sokra méltatja sem az őt ért vádakat, sem pedig a védelmében megjelent nyilatkozatokat. Cincinnatiból 1852. február 15-én keltezett hírhedt levelében tovább­33 OSZKK Levelestár Czetz János levelei Szemere Bertalanhoz. 1851. jún. 29.,júl. 1. 34 Czetz János levelei Klapkához. 1851. dec. 7. és 28. KLAPKA 310-315. 35 Uo. 317. 36 1852. febr. 4. Uo. 345. 37 Czetz János 1852. febr. 26-i levele. JÁNOSSY Dénes: A Kossuth emigráció Angliában és Amerikában. 1851­1852. 1—II. Bp. 1940. II. 578-579. 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom