Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

PETRI EDIT: Egy elfeledett tábornok – Czetz János (1822–1904)

rohamban és oly zavarba hozta a túlnyomó osztrák sereget, hogy az vad futásban ke­resett menedéket Szászváros felé. A honvédek ujjongva kiáltozták Bem nevét. Az öreg hős azonban lovag-ostorával Czecz felé mutatott, ki ádáz pusztítással űzte maga előtt az osztrákokat.. ." 23 Bem a piski csatában tanúsított hősiességéért 1849. február 12-i napiparancsában Czetz Jánost ezredessé lépteti elő, majd Bukovinába vonulva rábízza a Medgyes körül táborozó és az orosz támadásra készülő serege parancsnokságát. Az erdélyi hadjárat másik legnagyobb és legfontosabb csatája Nagyszeben 1849. március 11-i visszavétele volt. Mire Bem visszajön Bukovinából a medgyesi táborban jól szervezett honvédsereg és harcra kiképzett háromszéki székely népfelkelősereg várja, hogy megütközzék az osztrák főerőkkel. Bem a szabadságharc legnagyobb cselét hajtotta végre, amikor észrevette, hogy be akarják keríteni. Üldözőit faképnél hagyva március 11-én rohammal bevette Nagyszebent és kiverte onnan az osztrák­orosz egyesült seregeket. 24 Ezután Czetz seregével az oroszok által megszállt Brassó felszabadítására indul, melynek március 20-i bevétele után tovább üldözi a tömösi szoroson keresztül hanyatt-homlok menekülő ellenséget. Czetz hadi sikerei csúcsán állt, így amikor Bem a fősereggel a Bánságba vonult, őt bízta meg az Erdélyben ma­radt seregek főparancsnokságával. Erről szóló napiparancsa szerint: „Hadi működé­sem folytatandó elkelletik egy időre Erdélyt hagynom a Czecz ezredes urat, kit gene­rálisi hivatalra felajánlottam, ebbeli megerősítése még meg nem érkezett, de meg fog jönni - bíztam meg az erdélyi hadfőparancsnoksággal. Meghagyom tehát minden ke­rületi parancsnokságnak, jelentéseiket ezután Czecz ezredes úrhoz Szebenbe tenni, minthogy a rendeleteket is tőle fogják venni. Karánsebes, 1849. április 18." 25 „Czecz ... Erdélyben a hazának hasznos szolgálatokat tett, melyért vitathatatlanul ezredesi rangra emelkedett. Megérdemelte a tábornokságot, melyre Bem őt a kormány és a hadügyér dacára, s ép azért, mivel ellenzettek, felemelte, erre ugyan hatalma nem volt ... 26 Czetz egyenlőre csak ideiglenesen vehette át Bemtől a fővezérséget. Amikor Kossuth 1849. május közepén Erdélyből a Dunántúlra akarta átvezényelni Bemet, felmerült Czetz végleges főparancsnoki kinevezése. Ezt azonban - éppen a Kossuthtal kiéleződő hatalmi harc miatt - Görgey megakadályozta. (Időközben maga Bem is el­lentétbe kerülvén Görgeyvel, mégis visszatér Erdélybe.) Ekkorra már Czetz újabb magas kitüntetés birtokosa: május 8-án megkapja a hon­védsereg új érdemrendjét: a Katonai Érdemrend 2. fokozatát. Ezt az ezüst babérko­szorú övezte arany kettős keresztet, melyet vízszintes vörös szalagon viseltek, olyan 23 TŐRÖS Tivadar: Czetz tábornok. (Arcképpel) Armenia 1898. 164-165. A történteket hasonlóan írja le SZI­LÁGYI 1898. X. 236-237. 24 Erdély története három kötetben. Föszerk.: Köpeczi Béla. Bp. 1987. III. kötet. 1830-tól napjainkig. Szerk.: Szász Zoltán. 2. kiadás. 1410-1411. 25 NAGY Sándor: Háromszék önvédelmi harca 1848/49. Kolozsvár, 1895. A kötet melléklete Szabó Sámuel 1848/49-es tüzérföhadnagy tanár által sajtó alá rendezve Bem és Czetz 1849. február-július 4. között kiadott napiparancsai, felterjesztések, kinevezések. Melléklet XV. sz. L. még: Magyar Országos Levéltár (MOL) 1848/49 Országos Honvédelmi Bizottmány iratai 1848/3039. 26 MÉSZÁROS Lázár: Eszmék és jellemrajzok az 1848/49. forradalom eseményeiről és szereplőiről. Közreadja: Szokoly Viktor. Pest, 1871. 94. 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom