Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára (Budapest, 2002)

PETRI EDIT: Egy elfeledett tábornok – Czetz János (1822–1904)

November elején megérkezik Kolozsvárra, majd a székely haderőt szétziláló marosvásárhelyi vereséget (1848. november 5.) követő napon már részt vesz Baldacci tábornok haditanácsán, ahol kidolgozzák a császári hadsereg ellen felveendő küzdelem terveit. A parancsnok azonban nem akart az osztrákokkal harcba keveredni, ezért - a megbeszélt haditervet megmásítva - november 13-15-én Szamosújvárt ellenállás nélkül feladta. A szemtanúk kiemelik, hogy csak a Czetz vezénylete alatt álló utóvéd csapat tanúsított némi ellenállást, akinek két jól irányzott ágyúlövésével sikerült a visszavonulást fedeznie: „... ez volt egyedüli működése ajó hatfontos ágyúknak".

14 A Szamosújvárról megfutamodott sereg visszavonult Szamosfalváig, ahová, Baldacci a Kolozsvárott levő összes fegyveres erőt kirendelte, szemlét tartott, majd a mindenki által várt ütközet helyett ismét csak visszavonulást rendelt el. Csak Kolozsvár előtt próbáltak ellenállni a császári túlerőnek, amely miatt harc nélkül kellett kiüríteniük a várost, melynek lakossága meg volt győződve, hogy elárulták. A feldühödött tömeg Baldaccit és Vay Miklós kormánybiztost elfogta és csak Czetz és néhány tiszttársa tudta őket a népharagtól megmenteni.

15 Kolozsvár feladása után Erdély - a Háromszék kivételével - osztrák katonai igazgatás alá került, a magyar sereg a még ellenálló Háromszékbe, Csúcsára és a Fekete tó környékére vonult vissza. Baldaccit november végén Kolozsvár indokolatlan feladásáért Pesten Hadbíróság elé állítják, ekkor vezérkari főnöke Czetz János veszi át a szétzilált, erkölcsi erejüket vesztett csapatok parancsnokságát. Az Országos Honvédelmi Bizottmány november 23-i rendeletével bízza meg vezérkari főnökét, az akkor mindössze 26 éves Czetz őrnagyot, Bem megérkeztéig az erdélyi magyar csapatok ideiglenes parancsnokságával. „Czetz őrnagyként lett a vezér, pedig voltak mágnások is, de Pesten se volt senki, aki vállalta volna e csenevész sereg vezényletét. Nem volt tehát mást tenni, mint Czetz őrnagyot kinevezni".

16 1848. november végére egész Erdélyből csak a Czetz által tartott és jól védhető Csúcsai-szoros maradt két-három helységgel a magyarok kezén, ezért a kormány december elején Bécs hős védőjét, a lengyel származású Bem József honvédtábornokot nevezi ki a felső-erdélyi magyar hadtest főparancsnokává. Bem december 8-án megérkezik Szilágysomlyóra s átveszi a vezérkari főnöki beosztásában megerősített Czetztől a parancsnokságot. Eddigre már megtörtént a sereg átszervezése és a felszerelés kiegészítése - az új fővezér hadra fogható csapatokat talált - így megnyílt a lehetőség Erdély visszaszerzésére. Az 1848/49 fordulóján végbement dicsőséges erdélyi hadjárat nagy csatáit szinte teljes egészében Bem hadvezéri zsenialitásaként emlegeti a történetírás. A legendás hírű Bem apó „Osztrolenka fényes csillaga" elhomályosítani látszik vezérkari főnöke Czetz János hadvezéri nagyságát, csak akinek az egyes csatákban véghezvitt egyéni hőstetteit jegyzi fel a krónika. Bem az egyszemélyes vezetés híve volt. A források többsége szerint sosem tartott haditanácsot, csak nagyon válságos helyzetekben kérte ki még a nálánál sokkal jobb 14 L. még: MAKRAY László: Bauer őrnagy, Bem tábornok főhadsegédének hagyományai 1848 és r849-ből. Pest, 1870.41. passim. 15 HORVÁTH Mihály: Magyarország függetlenségi harcának története 1848 és 1849-ben. I—III. Pest, 1871-72. II. 146. (a továbbiakban: HORVÁTH 1871-1872) 16 CZETZ János: Bem erdélyi hadjárata 1848/49-ben. Pest, 1868. 9. (a továbbiakban: CZETZ 1868) 99