Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742
PESTISJÁR VÁNY PEST MEGYÉBEN... Terméknév Kecskeméti min. ár (dénár) Kecskeméti max. ár (dénár) Pesti min. ár (dénár) Pesti max. ár (dénár) Búza (budai mérő) 102 102 275 275 Zab (budai mérő) 43 85 42 54 Árpa 23 35 90 100 Kacsa (db) 24 24 17 17 Liba (db) 34 60 30 30 A kecskeméti és pesti árviszonyok az 1740. évi pestis idején16 A fenti táblázatból kiolvasható, hogy a gabonafélék közül az emberi étkezésre szolgáló búza és árpa lényegesen drágább volt a gubacsi piacon, mint Kecskeméten, ellenben a szárnyasok, illetve a vágó- és igavonóállatok táplálását szolgáló zab Pesten volt olcsóbban beszerezhető. A jelenséget csak úgy tudjuk megmagyarázni, ha figyelembe vesszük, hogy a hús sózás vagy füstölés nélkül rövid idő alatt megromlik, az élő állatok tárolása problematikus, azokat gondozni és etetni kell, tehát a spekulánsok számára sok bonyodalmat jelentettek volna. A gabona ellenben zsákokban, megfelelő száraz és hűvös környezetben szinte korlátlan ideig tárolható, tehát azokat az üzérek valószínűleg elraktározhatták, ami viszonylag magas árakhoz vezetett Pesten. Az élelmezési nehézségek és a folyamatosan pusztító járvány végezetül oda vezetett, hogy Buda már 1739 őszére eladósodott, minthogy 40 000 Ft-ot kellett fordítania a betegek ellátására, ápolására és ruháztatására.167 168 Szabálysértések a pestisjárvány idején Az életükért aggódó, vagy a szigorú szabályok kötöttségét nehezen viselő emberek rendszeresen követtek el kisebb-nagyobb kihágásokat. A katonaság rendszeresen nem tartotta be a különböző vesztegzár-előírásokat.169 Különösen felháborító eset fordult elő 1739 őszén, mivel hadiszállítást végző hajósok 1739. október 16-án éjszaka az akkor fertőzött Pandúrt és Szeremlét kirabolták, és csaknem 510 Ft értékben vittek el 167 A kecskeméti árakat ld. IVÁNYOSI-SZABÓ, 199., 203., 226-227. o. A pesti árakat közli: BOROSY, 5951. regeszta. 168 MNL-OL C 20. 1739. október 27. Buda város levele a város nélkülöző helyzetéről. 169 Egy Hammerschmidt nevű tiszt 1739. júniusában illegális átkelőt létesített a Dunán Dunakeszinél. (MNL-OL A 27. 50. cs. 986/1. 74. r.) Egy ezredes felesége hat katonával 1740 augusztusában pánikszerűen hagyta el Vácot a járvány kitörésének hírére. (MNL-OL A 27. 50. cs. 1034. 273. v.). A Braun ezred katonáit már két hét vesztegzár kitöltése után kiengedték a váci vesztegzárból 1740 szeptemberében. (MNL-OL A 32. Litterae privatorum de peste. Balassa Pál 1740. évi levelei, 216. p.) Korábban már volt szó arról, hogy 1739 elején a budai katonai hatóságok nem tartották be a járványvédelmi előírásokat. (Ld. MNL-OL C 20. Pest város levele ajárványvédelmi előírásokról. 1739. január 23. 277. r.-278. r.) 178
