Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742
SCHRAMEK LÁSZLÓ A járvány az áprilisi megjelenést követően igen gyorsan terjedt május, június és július hónapokban. Az augusztusi és szeptemberi megtorpanást követően októberben új lendületet vett, a téli, hűvösebb idő beköszöntével azonban az újonnan fertőzött települések száma gyorsan csökkent. Az 1740. esztendő első felében a korábban érintett községeket és városokat már meg lehetett nyitni. Ezzel a járvány első, több tucat települést érintő szakasza lecsengett. A közigazgatás azt remélte, hogy a veszély elmúlt, a megszabadulás felett érzett hálát 1740 júliusában Vácott Tedeumon fejezte ki.62 63 A pestis második fázisának kezdetét jelzi a Vácon 1740 augusztusában felfedezett betegség. A járvány megjelenésének körülményei azonban nem voltak teljesen egyértelműek. A helyi kórházban Johann Svarc sebész július 31-én talált először gyanús duzzanatot egy betegen. Az ottani orvos azonban nem tartotta veszélyesnek és fertőzőnek a daganatot, ezért arról nem értesítettek senkit. A városi kórház kirurgusa azonban nem vizitálta a városi betegeket, ezért az első esetet csak augusztus 12-én egy szolgálólányon és a Braun ezred sebészén diagnosztizálták. A fertőzés terjedéséhez hozzájárult, hogy a piaristáknál augusztus 10-én tartott előadáson mindketten részt vettek. Az első áldozatok már 15-én belázasodtak és 17-én a búboktól meghaltak.6j A sebészek a járvány okának azt tartották, hogy az újoncozások során nagy létszámú csapatok vonultak át Vácon. Megesett, hogy egy hálóban 20-an is aludtak, emiatt a tisztaságot nem tudták fenntartani. Különböző betegségek alakultak ki, amelyekből a pestis származott. Az ezredsebész embereit ápolva kaphatta el a betegséget; augusztus végére nemcsak ő, de a tábori lelkész is meghalt.64 Althan Mihály püspök azonban arra gyanakodott, hogy a váciak a megyei és királyi rendeletekkel ellentétben szegedieket engedtek falaik közé. A vétkes polgári személyt azonban nem találta meg.65 Balassa Pál egészségügyi biztos maga is valószínűbbnek tartotta, hogy a járvány a katonaság köréből érkezett a városba.66 Vác esetében szintén az egy évvel korábban Kecskeméten tapasztalthoz hasonló hibák fordultak elő. A járvány megjelenésének idején mintegy 10-14 napon keresztül egyik településen sem látogatta a betegeket egészségügyi képzettséggel rendelkező személy. A fekete halál Váckisúj falun 1740 szeptemberében tűnt fel és a helyi esküdtek jelentést is tettek a járvány kitörésének lehetséges okairól, miszerint két különböző helyről érkezhetett a fertőzés falujukba. Egyrészt a falusiak Koháry István tiszttartójának utasítására rendszeresen vittek üzenetet a már fertőzött Penc melletti csapszékbe. Egy Vácról megszökött német is elterjeszthette a ragályt a településen, 62 MNL-OL A 27. 50. cs. No. 1042. 295. v. 63 Uo. No. 1045/1. 301. r-v. és MNL-OL P 1314. No. 75619. Mágocsy Mihály két levelében is megemlíti, hogy ekkor halt meg Pászthory Imre. Az alispán kiemelt figyelme alapján talán feltételezhetjük, hogy a meghalt azonos lehetett a megyében korábban főjegy zői posztot viselő azonos nevű személlyel. 64 MNL-OL A 27. 50. cs. No. í 034. 273. r-v. és MNL-OL P 1314. No. 75619. 65 MNL-OL A 27. 50. cs. No. 1045/1.301. r-v. és MNL-OL P 1314. No. 75619. 66 MNL-OL A 32. Litterae privatomm de peste. Balassa Pál 1740. évi levelei, 195-196. p. 161
