Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742
PESTISJÁR VÁNY PEST MEG YÉBEN... mivel augusztus 16-án a határban esett össze a láztól és három napon belül meghalt. A falusiak ekkor még nem tudtak a püspöki székhelyen pusztító járványról, ezért maguk temették el a halottat. A beteget ápoló özvegy két hét múlva megbetegedett és 8 nappal később elhunyt. Az asszony fia szeptember 7-én halt meg. A települést szeptember 12-ére zárták körbe megfelelő erőkkel.67 Kisszentmiklós 1740 októberében került kapcsolatba a járvánnyal. A hónap 12. napján váratlanul meghalt egy ember, akin nem fedezték fel a pestis tüneteit. Négy nappal később már ketten hunytak el, akiken egyértelműen beazonosíthatóak voltak a jellegzetes, sötét színű duzzanatok. A bíró azonban csak 19-én este tett jelentést az esetről az alispánnak, ezért őt és esküdttársait bilincsbe verve vesztegzár alá helyezték.68 A későbbiekben a nyomozás kiderítette, hogy a Csővár melletti veszteg- zárvonalon szolgálatot teljesítő egyik helybeli fertőzött rádiakkal teremtett kapcsolatot, és a betegséget magával hurcolta a falujába.69 A bűnöst egyébként őrizetbe vették, és a karantén letelte után Pest megyének ún. sommás perben (rövidített eljárásban) kellett ítéletet mondania felette.70 A járvány második szakaszának végén került a fertőzött települések közé Mogyoród, ahol 1741 januárjában észlelték az első megbetegedéseket, itt a vész három hónap elteltével múlt el. Ebben az időszakban a betegség terjedési sebessége lényegesen kisebb volt, mint egy esztendővel korábban. Az 1740 augusztusa és 1741 márciusa közötti időszakban érintett öt település közül négy a Vác és Mogyoród közötti mintegy 30 km-nyi körzeten belül helyezkedett el. A kivételt képező Pécel esetében a járvány létét sem sikerült teljes bizonyossággal megállapítania a közigazgatásnak, minthogy a különböző források csupán gyanús haláleseteket emlegettek.71 1740 októberének végén a lezárt települések száma még az egy évvel korábbi érték tizedét sem érte el. A járvány harmadik és egyben utolsó Pest megyei hulláma ott indult, ahol az előző befejeződött, Mogyoródon. Innen terjedt tovább a szomszédos Szadára, majd onnan Veresegyházára.72 A hatóságok késlekedése mellett a helybeliek felelőtlensége ezúttal is egyértelműen megállapítható. Mindkét településen református többségű lakosság élt, akik - miként arról már fentebb is szó volt - Isten büntetésének tekintették a járványt, és az eleve elrendelésbe vetett hitük miatt tehetetlennek érezték magukat. A fertőzés 1741 júliusától a következő esztendő januárjáig tizedelte a három falu lakóit. Ekkor egyidejűleg legfeljebb két település volt fertőzött. 67 MNL-OL A 27. 50. cs. No. 1012/1. 198. r. 68 Uo. No. 1019. 225. r. 69 MNL-OL A 32. Litterae privatorum de peste. Balassa Pál 1740. évi levelei, 332. p. és MNL-OL C 37. 124. cs. 169. r-v. 70 MNL-OL A 32. Litterae privatorum de peste. Balassa Pál 1740. évi levelei, 309. p. és MNL-OL C 37. 124. cs. 175. r. 71 MNL-OL A 27. 50. cs. No 1026/1. 247. r. uo. 1061/1.348. r. MNL-OL A 32. Litterae privatorum de peste. Balassa Pál 1740. évi levelei, 306. p. MNL-OL C 37. 124. cs. 173. r-v. és MNL-OL P 1314. No. 75620. 72 MNL-OL A 27. 51. cs. No. 1102/1. 147. r. 162
