Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Györgyi Csaba: Az 1956. évi Pest megyei földrengés
/ÍZ 1956. ÉVI FÖLDRENGÉS... Az egészségügyi létesítmények mellett az oktatási intézményeket: bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és napközi otthonokat érte el leginkább a földrengés pusztítása.132 Az oktatás átmeneti helyreállítására a kényszerhelyzet számos megoldás szült. Taksonyban például a pártház, Délegyházán, otthoni korrepetálás formájában, az egyes családi otthonok szolgáltak gyermekotthon, illetve iskola gyanánt.133 134 A dunaharaszti kisdiákokat ideiglenesen más községek, így például Dunabogdány, Vác és Nagykőrös általános iskolái fogadták be. Az éppen esedékes félévi bizonyítványokat már ezek a befogadó intézmények állították ki. Eközben a dunaharaszti iskola igazgatója is megtette a szükséges lépéseket, s egy új iskola számára kért egy telket a tanácstól.135 136 137 A helyreállítási munkálatokból egyébként gyakran maguk a tanárok is kivették a részüket. Jellemző példa erre Szigetszentmiklós, ahol tíz pedagógus is részt vett a kárfelmérési feladatok teljesítésében.1’'1 Végjáték a Duna mentén 1956 második felében a politika is beleszólt a földrengés utáni helyreállítási munkálatokba. Ha lehet hinni az ideológiailag determinált forrásoknak, a forradalmi események következtében, a közlekedés bizonytalansága, s az ebből eredő anyagutánpótlási zavarok miatt, a katasztrófa utáni újjáépítési munkálatok kilencven százalékban leálltak. Sajnos egyes községekben, például Szigetszentmiklóson és Ráckevén, az is előfordult, hogy a hosszú hónapok munkájával kidolgozott műszaki-helyreállítási tervdokumentáció tisztázatlan körülmények között megsemmisült vagy elkallódott, így azt később fáradságos munkával kellett pótolni. Ugyancsak a forradalmi események miatt a műszaki szakemberek és ellenőrök közül többen elhagyták az országot, ami tovább hátráltatta az újjáépítést. A forradalom alatti termeléskiesés, valamint az egyes Tüzép-telepek kifosztása következtében újabb építőanyag-hiány mutatkozott. Az egyik korabeli forrás becslése szerint ez nagyjából fél évvel vetette vissza az építkezéseket, amelyek így csak 1957. április vége felé indulhattak meg újra.111 132 Helméczy, 53. o. 133 NÉPSZAVA, 1956. január 14.; MNL-PML XXIII. 728-b. Délegyháza Községi Tanács VB ülések jegyzőkönyvei 1952-1970., 1956. március 13., 23. o. 134 HELMÉCZY, 54-55. o. A gyermekek másik része, mintegy nyolcvan fő, a nagymarosi müvésztelep vendégszeretetét élvezhette. Németh, 18. o. 135 MNL-PML XXIII. 733-b. 5. kötet, 1956. március 22., 45. o. 136 MNL-PML XXIII. 3-d-l 1., Feljegyzés az 1956. január 17-én tapasztaltakról, ikt. sz. n., d. n., 1. o. 137 MNL-PML XXIII. 3-d-l 1. Előadás-vázlat, fejléc és ügyszám nélkül, tárgy nélkül, ikt. sz. n., d. n., 5. o.; Földrengés okozta károk helyreállításának jelentése a Minisztertanács Lakásgazdálkodási osztályának, Otz Loránd osztályvezető, 90101-3/1957., 1957. február 28., 1. o.; A földrengés és árvíz okozta károk helyreállításáról összefoglaló zárójelentés, Otz Loránd osztályvezető, ikt. sz. n, 1958. január, 5. o.; MNL-PML XXIII. 833-b. 7. kötet, 1957. július 9., 7. o. 64
