Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Györgyi Csaba: Az 1956. évi Pest megyei földrengés
Számos esetben a károsultak kölcsönjogosultságát újra meg kellett állapítani, hiszen időközben az OTP-kölcsönnel rendelkezők közül többen elhunytak vagy disz- szidáltak. Olyan személy is akadt, akinek éppen a forradalmi események miatt akadt meg az ügye az elbírálási folyamat során.'38 Időközben újabb nehézség jelentkezett. 1957 derekán az állami, valamint a középületek helyreállítása is leállt, mivel a Pest Megyei Tanács által az 1957. évre erre a célra igényelt öt millió forintból a Pénzügyminisztérium 1957 júniusának végén két millió forintot egyszerűen visszatartott.L’9 Az építkezések ekkorra egyébként újra elfogadható ütemben haladtak. A folyamatosan fennálló anyaghiány mellett problémát csak az építkezési törmelék, valamint a bontásból származó hulladék jelentett, amit a lakosság Dunaharasztiban arra a kifogásra hivatkozva nem szállított el, hogy „Községi Tanács épületei előtt is romhalmaz van ”.138 139 140 A helyreállítási munkálatok utolsó, nagy hajrájában, 1957. október 31-én a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetője,141 egy másik forrás szerint a Műszaki Helyreállító Bizottság142 143 az építési anyagkiutalásokat váratlanul megszűntette, s kezdetét vette a vonatkozó munkabérek végső elszámolása. Ez az intézkedés egyáltalán nem volt indokolt, sőt felelőtlennek és elhamarkodottnak tekinthető, hiszen a károsultaknál sok beváltatlan anyagutalvány maradt, amit egészen egyszerűen azért nem tudtak felhasználni, mert a Tüzépekre nem érkezett elegendő faanyag és cserép. Az építkezők tehát saját hibájukon kívül kerültek ebbe a hátrányos helyzetbe.I4j Az elhamarkodott döntés meghozásáért felelős osztályvezető 1956. november 16-án kelt feljegyzésében szenvtelenül így ír: „A még fennmaradó be nem fejezett építkezések befejezése teljes mértékben a károsult és az OTP problémája. Osztályom a kérdéssel kapcsolatosan legfeljebb közvetítő szerepet vállal. ”144 145 Négy nappal később erre még egy lapáttal rá is tett: „A magánépületek helyreállítását hátráltatta az a tény is, hogy egyes károsultak az OTP hitellevélre történő anyagkiváltásukat részvétlenség miatt nem szorgalmazták. Ez a tény teljesen a károsultak nemtörődömségének a számlájára írható [...] nincs egyetlen egy földrengés-kárt szenvedett épület sem, melynél lakhatási körülményt gátló ok állana fenn. ”l4:’ _________________________________________________________GYÖRGYI CSABA 1 38 MNL-PML XXIII. 3-d-ll., Földrengés okozta károk helyreállításának jelentése a Minisztertanács Lakásgazdálkodási osztályának, Otz Loránd osztályvezető, 90101-3/1957., 1957. február 28., 1. o. 139 MNL-PML XXIII. 3-d-l 1., Helyzet-jelentés a földrengés károk helyreállításáról (melléklet a szeptember 10-i jelentéshez), Otz Loránd osztályvezető, ikt. sz. n., 1957. szeptember 10., 1. o., A földrengés-károk helyreállításának befejezése, Otz Loránd osztályvezető, 92472-3/1957., 1957. november 20., 1. o. 140 MNL-PML XXIII. 733-a. 2. kötet, 1957. május 16., 250. o. és 1957. október 24., 272-273. o. 141 MNL-PML XXIII. 3-d-ll. Árvíz és földrengéskárok helyreállításának befejezése, Otz Loránd osztály- vezető, 92472-2/1957., 1957. november 4., 1. o. 142 MNL-PML XXIII. 733-a. 2. kötet, 1957. november 14., 275. o. 143 MNL-PML XXIII. 733-a. 2. kötet, 1957. november 14., 276. o. 144 MNL-PML XXIII. 3-d-l 1. Árvíz és földrengéskárok helyreállításának befejezése, Otz Loránd osztályvezető, 92472-2/1957., ad. 2., 1957. november 16., 1. o. 145 MNL-PML XXIII. 3-d-l 1. A földrengés-károk helyreállításának befejezése, Otz Loránd osztályvezető, 92472-3/1957., 1957. november 20., 2. o. 65
