Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Berényiné Kovács Gyöngyi: Az 1838. évi árvíz és hatása Ráckeve környékén

BERENYINE KOVÁCS GYÖNGYI

maximum 20 fejőstehenet nevelhettek Ráckevén. Pestről lovakat hoztak, csikókat tenyésztettek eladásra, hátaslovakat idomítottak személyi és futárszolgálatra. A hámos lovak a szántás és gabonacséplés során váltak nélkülözhetetlenné. Ferenczy József 1844-ben megjelent monográfiájában úgy fogalmaz: „Lakosok csak kerteket, epreseket s némely réteket bírnak. ”8'

Az 1870-es években a baromfitenyésztés lett a jellemző, a tyúk, tojás a pesti piacon eladható termékké vált. 1872-ben a Duna-ág lezárása, majd 1898-ban a védgát megépítése a Dunát medrében tartotta. A homokbuckák megkötése az akác, nyírfa és szőlő telepítésével megoldottá vált. Szigetszentmiklós, Becse erdősterületei ekkor nyerték el mai arculatukat. De a kereskedelmi összeköttetés megoldatlanná vált a vízi utak elzárásával, ezen a HÉV kiépítése sem segített.ss

Az 1838. évi nagy árvíz miatt Al- és Fel-Háros községek elpusztultak. Nevüket a Háros-sziget őrizte meg, amely előbb Szentmiklóshoz tartozott, majd a 20. század elején Budafokhoz csatolták. Miután a Kis-Duna-ágat elzárták, a holttá vált Duna- ág északi részét feltöltötték, a sziget a parttal összekötetésbe került, félszigetté vált.87 88 89

A gőzhajózást akadályozták a hajómalmok, így a hajózás térhódításával számuk megfogyatkozott, végül a gőzmalmok váltották fel azokat. 1839-ben megalakult a „Pesti József Nádor hengermalmi Társaság”.90 1841-ben hetvenhat mestert tartottak nyilván még, akinek malma volt a Kis-Dunán. Minden malomnak fontos volt a saját állóhelye, mivel a víz folyása nem volt mindig egyenletes, ezért a törzshelyeken kívül kellett még egy váltóhelyet is bérelniük. Ezért kérték 1842-ben a saját céhben élő lacháziak a királyi uradalom jószágkormányzójától a következőt: „a mi lacházi Dunánk Vize anny ira elromlott folyásában, hogy éppen az őrléssel semm iképpen nem boldogulhatunk. Mihez képest Malmainak jobb karba lejendő helyheztetése végett, folyamodtunk az érdemes ráczkevi czéhez, hogy akadályokra nem lennének. Két malmainkkal át hurczolkodnánk a felséges uradalom részén lévő ráczkevi Kis- Dunába. ”91 92 93

1872-ben elzárták a Kis-Dunát. Ezután a molnárok vontatóhajó segítségével az Öreg-Dunára jártak őrölni. A Csepel-szigeten csak a 19. században épült meg az Árpád gőzmalom, mellette a Várkonyi-féle gőzmalom is megélt Ráckevén. Sőt, több dunai vízimalom is működött. A kis malmok válsága a 19. század második felében kezdődött.9'

A Csepel-sziget felső csúcsában lévő telepített fűzesekből a főváros fűtéséhez sok fát hordtak el. Homokos határa a rozstermesztésnek kedvezett. Legelőin előbb juh-, majd a marhatenyésztés folyt.9j Lórév lótenyésztése rendkívül nevezetes volt,

87 Miskei, 342-343. o.

88 Bóna, 30-31. o.

89 Joó, 178. o. A terület lajta mészkő lelőhely, amely ház építésére alkalmas. Kedvez a csonthéjas fáknak.

90 Uo. 88-89. o.

91 KOVÁCS-KOVÁCSNÉ, 94. o.

92 Uo. 56. o.

93 Fényes, 357. o.

39