Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Berényiné Kovács Gyöngyi: Az 1838. évi árvíz és hatása Ráckeve környékén
AZ 1838. ÉVI ÁRVÍZ ÉS HATÁSA... ezenkívül zöldség, búza és dinnyetermesztéssel foglalkoztak lakosai. Erdei a legszebbek voltak a szigeten.94 Szigetbecsén a lótartást jó minőségű legelői biztosították.95 A szigeten jelentős szőlő- és bortermelés folyt, a legjelentősebb borvidék Promontorium nyugatra fekvő szőlőhegyein volt. Jó bor termett, az 50-55 000 akó kétharmada vörös, egyharmada fehér.96 Téténynek is nagy kiterjedésű szőlőhegye volt. 60-65 000 akó vörös bort termett évente.97 Község Lakosság száma 1820 184098 184399 Promontorium 2699 Tétény 1370 1239+Kistétény 96 1482 Csepel 642 848 599 Szigetszentmiklós 1736 2010 2125 Tököl 1869 1658 1841 Szigetcsép 825 907 Szigetszentmárton 533 590 632 Szigetújfalu 773 941 908 Ráckeve 3883 4606 4470 Szigetbecse 495 616 528 Makád 1180 1241 1179 Lórév 748 630 525 A sziget lakosságszámának változása 1820-1843 A Duna szabályozása A rettenetes árvíz után elindult egy tanácsadási láz a folyóiratok hasábjain. Bállá Károly és Vásárhelyi Pál voltak ennek a cikkháborúnak a fő képviselői. Bállá Károly véleményét a Társalkodó-ban írta meg, s tanácsként a hasonló árvíz elkerülésére 13 olyan pontot sorolt fel, ahol jégtörőket kell felállítani a veszély elhárítására. Az indoklása a következő volt: ,,A város mélyen fekszik s a part eddig csak szemétből növekedett [...] A város lassan betolakodott az ártérbe, számításom szerint 160 öllel szorította vissza a Dunát. Régen az ár a bástyákig jött, most már ott a várost találja. ”100 Az alacsonyabban fekvő városrészek feltöltésének kérdését végül elvetették. Széchenyi véleménye: „Ez az eljárás hosszú évekre vagy mindörökre tönkretenné a város szépséget, hiszen egyszerűen ki sem számítható, hogy ez a fokozatos átmenet 94 Fényes, 357. o. 95 Uo. 356. o. 96 Uo. 358-359. o. 97 Uo. 359-36. o. 98 DÓKA, 2008. 338-353. o. 99 Fényes, 354-360. o. 100 Bállá, 125-128.0. 40
