Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Balázs Gábor: A filoxéra-járvány és a homoki borászat fellendülése Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében
A FILOXERA-JAR VANY ES A HOMOKI BORÁSZA T... város határában, az úgynevezett Szarkás dűlőben található, 200 kát. h. nagyságú homoktalajú legelő használati jogát készek a minisztérium részére átadni.38 A kiküldött szakértői bizottság ezt követően megállapította, hogy a kijelölt kecskeméti terület talaja jelentős kvarchomok tartalmú, a víztartó képessége pedig csekély, így teljes mértékben alkalmas arra, hogy a fdoxéra elleni védekezés központi telepe legyen. A telep ünnepélyes átadására végül 1884. szeptember 17-én került sor. A szőlőtelep vezetője Koritsánszky János39 borászati vándortanító lett, akinek munkáját Makay Sándor segítette. A munka sikerének egyik legfontosabb feltétele az volt, hogy sikerüljön a tenyésztésre és oltásra kijelölt fajták körét pontosan meghatározni. Az előkészítésben résztvevő szakemberek a fajták kérdésében egyöntetűen arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mivel az amerikai immúnis fajták rossz minőségű termést hoznak, azokat magyar fajokkal kell beoltani. A kecskeméti kísérleti telep felügyelője által vezetet bizottság a minisztériummal egyetértésében az ország homoktalajú ültevénye- inek kiszolgálására a telep területének mintegy 30%-án a következő fajták szaporítását rendelte el: Szlankamenka, Olaszrizling, Rakszőlő, Kövidinka fehér és piros, Ezerjó, Budai nemes kadarka, Lúdtalpú kadarka, Török kadarka, Ködöskék.40 Ennek érdekében 1884 tavaszán 20 kát. h. területen (62 180 tőkével) ún. európai anyaszőlő ültetvényt hoztak létre, amelynek területét a következő évben további 30 kát. h.-dal növelték meg.41 A telep legfontosabb feladata az volt, hogy szőlővesszővel lássa el a hazai szőlészeteket. 1883-ban kezdték meg 74 fajta, jóhírű magántelepről vásárolt 2 millió simavessző elültetését. A munka hatékonyságát jelzi, hogy 1884 tavaszán már félmillió gyökeres vesszőt adott el a telep mérsékelt áron, bor- és csemegeszőlő telepítéséhez.42 43 Ezzel összefüggésben lehetőség volt a hazai szőlőkultúra színvonalának emelésére is. Ennek szellemében döntöttek arról, hogy a kecskeméti telep leendő vásárlói 50%-os kedvezményt kapnak, amennyiben vállalják, az éghajlati és talajviszonyoknak megfelelő fajtákat választanak, a talajt előírás szerint készítik elő, a fajtákat egymástól elválasztva, külön táblákba ültetik, a meghatározott sor- és tőketávolságot betartják, továbbá az ekével történő művelés feltételeit és a vízelvezetést biztosítják.4'1 38 A teendőkkel kapcsolatban javaslatot tevő 1882-es bizottság tagjai voltak: dr. Horváth Géza, az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás főnöke, Molnár István, a budai vincellérképezde igazgatója és Koritsánszky János, a dunántúli kerület vándortanára. Soós 2006, 164. o. 39 KORITSÁNSZKY János (Zóly om, 1854-Kecskemét, 1923.) szőlész volt. A magy aróvári gazdasági akadémián végezte tanulmányait, ahol 1875-80-ban segédtanár lett. 1883-ig a földművelésügyi min. borászati osztályán működött. A homoki szőlészet fellendítése céljából 1883-ban megbízást kapott a kecskeméti nagy szőlőtelep (később Miklós állami szőlőtelep) létesítésére és vezetésére. 1913-ban ny ugdíjazták. Az alföldi homoki szőlőtermesztés egyik úttörője, jelentős szerepe volt a hazai homoki szőlőkultúra megteremtésében. Legfontosabb műve: ..A szőlő fagykárok” (Bp., 1881). Magyar Életrajzi Lexikon I. kötet, 972.0. 40 Soós 2006, 172.0. 41 Uo. 42 FeyÉr, 176. o. 43 Soós 2006, 166. o. 244
