Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742
PESTISJÁR VÁNY PEST MEGYÉBEN... Összegzés A 18. század első felében felbukkanó epidémiák közül legtöbb forrásunk a Magyarországon 1737 és 1743 között pusztító pestisjárvánnyal kapcsolatban áll a rendelkezésünkre. Ez a védekezés szervezettségére, és a megnövekedő adminisztrációs feladatokra vezethető vissza. A kihívás megkövetelte az erőfeszítések összehangolását, hiszen a járványban országszerte több százezer lakos veszítette életét. A fekete halál hatásait mindeddig elsősorban demográfusok és orvostörténészek kutatták, akik elsősorban az országos adatok összesítésére törekedtek, amelyeket a Helytartótanács több-kevesebb pontossággal összegyűjtött számsorai alapján állítottak össze. Éppen ezért a jelen tanulmány a közigazgatás működését próbálta meg a korábbiaknál részletesebben bemutatni a Közép-Magyarországon elhelyezkedő Pest megye példáján keresztül. A védekezés elvi irányítása a járvány kitörésétől kezdve az uralkodói rendeleteken, a Helytartótanács Egészségügyi Bizottságának határozatain és az ország négy kerületébe küldött pestisbiztosok operatív utasításain alapult. A helyi önigazgatás az adott keretek között csupán rendelkezett a szükséges feladatok végrehajtásáról. A védekezés elsősorban a középkortól ismert eljárások betartásán alapult, ezért a gyanús területről érkezőket karanténba helyezték, a fertőzött betegeket pedig ún. lazaretumban ápolták, vagy elkülönítették őket az egészséges személyektől. Ezeket az eljárásokat egészítette ki az 1720-as évektől alkalmazott cordon sanitaire, azaz nagyobb területek körülzárása, illetve a fertőzéstől mentes régiók elkülönítése. A védekezés Pest megye területén eleinte meglehetősen alacsony hatékonysággal működött, amely részben a hadsereg fegyelmezetlenségére, részben pedig a civil népesség félelmére vezethető vissza. A falvak lakói ugyanis ameddig lehetett, itt is titkolták a pestis megjelenését, hogy megszokott életvitelük felborulását elkerüljék, illetve hogy a fertőzöttekkel történő kényszerű együttélést megelőzzék. A reformátusok az általános vélekedés szerint a predestinációba vetett hitük miatt lebecsülték a járvány által előidézett veszélyt. Mindezek azt eredményezték, hogy a fekete halál időről időre visszatért, ami a települések egy harmadán hatalmas emberáldozatot, a megye teljes népességének egy nyolcadát, az érintett területeken egy negyedét, mintegy 22-27 000 főt követelt, és komoly anyagi terhet, hozzávetőleg 60-75 000 Ft többletkiadást jelentett. 182
