Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742

SCHRAMEK LÁSZLÓ Év Házipénztári számadásban szereplő kiadások a pestis miatt Házipénztár bevétele Pestisre fordított kiadások száza­lékban 2. számú kimuta­tásban szereplő tételek 1739. 6029 Ft 15 217 Ft 39,62% 43 171 Ft 53 4/6 krc. 1740. 1183 Ft 15 217 Ft 7,77% 17 292 Ft 1741. 4029 Ft 15 217 Ft 26,48% 720 Ft 1742. 1892 Ft 20 068 Ft 9,43% 1743. 749 Ft 12 787 Ft 5,86% 1744. 2496 Ft 21 452 Ft 11,64% Összesen 16 378 Ft 99 958 Ft 16,38% 61 183 Ft 53 4/6 krc. A pestisjárvány miatti pénzügyi terhek Pest megyében. Az adatsorból kiolvasható, hogy a védekezés költségeinek csupán egy részét fedezték a törvényhatóság házipénztárából, a nagyobbik részét a lakosság rendkívüli kifizetései biztosították, illetve az őket ért veszteségek tették ki. A pénzügyi tételek túlnyomó többsége a településeket elzáró reguláris kato­nák és megyei őrök ellátását fedezte. Gyógyszervásárlás mindössze két tételben, ösz- szesen 70 Ft értékben szerepel a kiadások között. A veszélyre, s így a tisztségre vállalkozók hiányára való tekintettel a sebészek fizetésére ugyanakkor komoly össze­geket kellett áldozni, alkalmasint havi 50 Ft-ot, ami meghaladta az alispán arányos illetményét is. A nagyobb uradalmak és befolyásosabb birtokosok gyakran szerepelnek az ellátást biztosító személyek között, így Grassalkovich Antal, a kalocsai érseki urada­lom, valamint a Zlinszky birtokok. Mindezeket figyelembe véve a fekete halál nem csupán súlyos emberál­dozatot, hanem komoly anyagi helytállást követelt a lakosságtól, járulékosan azonban a nemesség egy szűk rétegének a mezőgazdasági javak piaci elhelyezését is biztosította. A fentebbi kimutatások alapján a pénzügyi terheket túlzás nélkül becsülhetjük 60-75 000 Ft-ra, amely összeg megegyezett a törvényhatóság egy éves hadiadóterhével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom