Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Kiss Anita: Tűzvészek és tűzvédelem a 18. században

TŰZVÉSZEKÉS TŰZVÉDELEM

nagyobb mezővárosokban volt elérhető. Kiugróan magas például a szentendrei „állomány” nagysága, ami minden bizonnyal a céhek tevékenységével áll összefüggésben.

I. (Nagyobb) létrák (Scalae)

II. Horgok (Harpagones)

III. Bőr vedrek (Pelliceae situlae)

IV. Ásók (Ligones)

V. Fa dézsák (Lignei canthari)

VI. Lámpások (Lucernáé)

Járás

Helység

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

I.

Kecskemét

16

8

42

20

20

12

Kőrös

9

4

36

12

26

4

Cegléd

3

6

9

0

5

5

Többi település átlaga

2,06

2,97

0

0,82

1,47

0,5

II.

Óbuda

8

12

24

n.a.

n.a.

n.a.

Szentendre

8

12

88(!)

n.a.

n.a.

n.a.

Többi település átlaga

4,81

5,04

0,09

n.a.

n.a.

n.a.

III.

Települések

átlaga

4,03

4,03

n.a.

n.a.

n.a.

5,06

IV.

Püspök-Vác

12

8

20

12

0

6

KáptalanVác

6

4

10

6

5

3

Többi település átlaga

4,17

4,03

0

4,26

7,45

3,03

Tűzoltószerszámok összeírása a megye négy járására vonatkozóan (l 716-77)

Visszatérve a rendelethez, a tűz hatékony oltása érdekében azt is meghagyja, hogy előre határozzák meg, vész esetén kinek mi lesz a feladata és azt többször hirdessék ki (40),34 a bíró és az esküdtek pedig a helyszínen igazítsanak el mindenkit (4L); ugyanúgy az uraság tisztjei is (42.). A helységben vagy közelben lakó ácsok, kőművesek, lakatosok, kéményseprők, molnárok és hasonlók szerszámaikkal rögvest

34 Vácon Mária Terézia 1764-es látogatása alkalmával külön rendelkezéseket is hoztak a tüzesetek megakadályozása érdekében, részletesen leírva a feladatokat. Karcsú II. kötet 35-36. o.

16