Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Schramek László: Pestisjárvány Pest megyében 1739–1742
SCHRAMEK LÁSZLÓ A járvány gyorsan terjedt Aradon keresztül Csongrád, Békés és Csanád megye irányába.13 A fekete halál az elkövetkező években, 1743-ig számos áldozatot követelt országszerte, bár a Felvidék észak-nyugati megyéi és a Nyugat-Dunántúl megmenekültek a sorscsapástól.14 15 A növekvő fenyegetettség, azaz a szegedi és szabadkai járvány hatására Csongrád, Bács és Pest megyék alispánjai, valamint a jászkun kerületek adminisztrátora 1738 júliusában Kecskeméten egyeztettek a szükséges lépésekről. A megbeszélésen a helyi közigazgatás vezetői Csongrád városától Bajáig húzódó védelmi vonal (icordon sanitaire) létesítésére tettek javaslatot. A hatékonyság növelése érdekében az Esztergomban és Szolnokon szolgáló magyar helyőrségi katonaság kirendelését is kezdeményezték. A Helytartótanács Egészségügyi Bizottsága azonban az utóbbi intézkedést a nagy távolság miatt nem támogatta,13 a Baja és Csongrád közötti vonalat azonban felállították, hogy a szárazföldi utakat átjárhatatlanná tegyék. A tiszai átkelők forgalmát korlátozták, miszerint már útlevéllel kellett igazolniuk az utazóknak, hogy fertőzésmentes helyről érkeztek, továbbá a Szeged alatti kompokat leállították. Mindemellett a fertőzött, vagy fertőzésgyanús helyekről érkezőket Kecskeméten vesztegzár alá kellett helyezni.16 E lépésekkel egyidejűleg 1738 júniusában Mágocsy Mihály alispán betiltotta a Váci országos vásárt - ahol a legkeresettebb portéka az élő marha volt mivel a híradások szerint a fertőzött területekről érkező oláh marhakereskedők nagyszámban igyekeztek a püspöki székvárosba.17 A későbbiekben Heves megye vizsgálata szerint a Vácra hajtott állatok valóban Arad környékéről, de egészséges területről származtak. Békés megye, amelyet szintén azzal vádoltak, hogy a rendeleteket megszegve engedte tovább az állatokat északnyugat felé, tagadta a vádakat.18 A ragály jelentkezésének hírére a megyei közgyűlés a katonaság felé tartó posta útvonalát is módosította.19 A védelmi vonal a fentiek szerint már 1738 júliusában létrejött, mintegy 100 fó teljesített szolgálatot mellette, akiket fegyverekkel, lóval és öltözettel láttak el a megye pénzén. Élelmezésük, felszerelésük a következő esztendő februárjáig 11 050 Ft-ot emésztett fel.2" A védekezés azonban nem csupán anyagi áldozatokat követelt, mivel a szegedi parancsnok egy őrmestert21 30 emberrel Pusztapéterihez vezényelt a védvonal felszámolása céljából. Az összecsapást követően az őrhelyet a katonák - feltehetően 13 Vekerdi, 38-39. o. 14 Az érintett területeket a mellékletben szereplő 1. számú térkép mutatja. 15 MNL-OL C 37. Lad. D. fasciculus (továbbiakban fasc.) 1/1. 49. r-v. 16 LlNZBAUER, 88. o. 17 MNL-OL P 1314. No. 84935. (Mágocsy Mihály Batthyány Lajosnak. Rátót, 1738. június 30.) 18 MNL-OL C 37. Lad. D. fasc. 1/1. 78. r.-79. r. ’ 19 BOROSY, 5159. regeszta. 20 MNL-OL A 27. 50. csomó (továbbiakban: cs.) No. 971/2. 12. r. Egy későbbi összesítés szerint ez az összeg a 13 000 Ft-ot is meghaladta. Id. MNL-OL C 37. Acta Pestilentialia. Pest megye, 289. r. 21 A rang megnevezése nem egyértelmű. A latin nyelvű levél vigiliarum praefeclus-l ír. A hivatalos katonai illetménytáblák azonban supremus vigiliarum praefectus (őrnagy) és vigiliarum magister (őrmester) fokozatokról tesznek említést. 155
