Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Magyar Endre: „Szentendre bolsevista számlája.” Rekvirálás és köztulajdonba-vétel a Tanácsköztársaság idején

MAGYAR ENDRE LEN ARD

Ilyen értelmezésben a Tanácsköztársaság - de iure — nem létező államalakulatnak minősült, így a kommunista-ellenes gyorsított eljárások közönséges bűncselekmények ügyében indultak, figyelmen kívül hagyva a cselekmények politikai jellegét. Ezen büntetőperek azonban a hatályos Büntető törvénykönyv (Btk.)97 98 99 szerint felállított, köztörvényes vádak ellenére is politikai pereknek tekinthetők, - a Ron Christensson-féle politikaelméleti tipológia szerint - az ú.n. rezsim-perek közé sorolhatók, amelyek a kialakulófélben lévő új rendszer legitimációs eszközeként, a vádlottak személyén keresztül az általuk képviselt, bukott rendszer felett is ítéletet mondtak.,,R

Ennek megfelelően a Tanácsköztársaság köztörvényes bűnözői jellegét propagáló, lfázisszerűen ismétlődő klisék a vádiratok, vádbeszédek és büntetőítéletek szinte elmaradhatatlan retorikai elemeivé váltak. A Horthy-korszak hivatalos interpretációja szerint szervezett csőcselékuralom,, hideg, számító ésszel megfontolt praemeditált terror; rablók s gyilkosok minden részletében tervszerűen kiépített szövetkezése",100 illetve - a koronaügyészség jogegységi tanácsának állásfoglalását idézve - „a magukat proletároknak nevezett osztály erőszakos uralma volt, az ezzel ellentétesnek jelzett többi társadalmi osztályok, az u.n. polgári osztályok felett”.'01 Avagy, a felsoroltaknál mértéktartóbb és tárgyilagosabb meghatározás szerint: „Az előző állami és társadalmi berendezkedéseket megszüntető proletárdiktatúra megteremtése és fenntartása, az éppen az említett intézmények védelmét szolgáló addigi pozitív jogrend szempontjából már magában nem volt egyéb bűncselekmények szakadatlan láncolatánál. ”102 103

Bűnvádi eljárás ,,Szulyovszky Sándor és társai” ellen

Dr. Sárospataky József, a Pestvidéki Királyi Ügyészség vezetője 1920. június 4-én nyújtotta be azt a vádindítványt a Pestvidéki Királyi Törvényszékhez, amelyben vádat emelt „Szulyovszky Sándor és társai” ellen, összesen 87 vádlott ügyében.10'’ A tárgyalás során a királyi ügyészség és törvényszék egyaránt a kommunista-ellenes perek eljárásjogi kereteit meghatározó, 4039/1919. M. E. sz. rendelettel módosított a gyorsított bűnvádi perrendtartás szabályai, valamint az akkor már általánosnak tekinthető bírói gyakorlatnak megfelelően járt el.

<l7 1978. évi V. te. A magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (az ú. n. „Csemegi Kódex”).

98 Takács, 150. o., 4. lábjegyzet és 152. oldal, 12. lábjegyzet.

99 SzŐLLŐSY, 39. oldal.

100 Vargha, 11. o.

101 MNL-OL K 616. (1. csomó) I. osztály. (Elvi jelentőségű ügvek.) 1-1-1921. (35. r.)

102 KovÁTS, 181.0.

103 MNL-PML XV. 21-a/l. B5721/1920 1. föl.

115