Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Magyar Endre: „Szentendre bolsevista számlája.” Rekvirálás és köztulajdonba-vétel a Tanácsköztársaság idején
SZENTENDRE BOLSEVISTA SZAMLAJA Jelen tanulmány tárgyának megfelelően, az 1921. május 3-án kihirdetett ítélet elemzését leszűkítve, a vagyon elleni bűncselekmények és a magántulajdon intézménye elleni izgatás vizsgálatára a következőket állapíthatjuk meg. A Pestvidéki Királyi Törvényszék ezen ügyben eljáró, Dr. Kecskeméthy Gyula ítélőtáblái bíró által vezetett, gyorsított tanácsa is magáévá tette a fent említett „szervezett csőcselékuralom”-teóriát és a következő tényállást rögzítette az ítélet indoklásában: „A kommunista párt hívei Szentendrén [...] [a] polgároknak rettegtető megfélemlítése és a törvényes állapot erőszakos felforgatása nyomán támadt általános zavar szülte helyzetüket azután arra használták fel, hogy hatósági jogkör gyakorlásának és hatósági rendelkezéseknek ürügye alatt, de saját egyéni érdekeik kielégítése végett, megkezdették a tehetősebb lakosság kifosztását, miközben az ellenkezni megkísérlő, vagy nekik nem tetsző magatartást tanúsító egyének ellen különböző módokon erőszakot is követtek el. ”104 105 Megítélésem szerint, a „Szulyovszky Sándor és társai” elleni bűnvádi eljárás adatai nem igazolják a marxista-leninista jogtörténeti paradigmát, miszerint a kommunista-ellenes megtorló eljárások során követett általános bírói gyakorlat „aproletárdiktatúra közegeinek bármilyen tevékenységét bűncselekménynek tekintette 103 Ezzel szemben több érv is amellett szól, hogy az ügyben eljáró gyorsított tanács nem a vádlottak kollektív elítélésére törekedett, nem szorgalmazta a vádlottak minden áron történő elítélését, hanem a fokozatos felelősség elvének megfelelően mérlegelte az egyéni felelősség mértékét, illetve annak függvényében minősítette az elkövetett cselekményeket. Egyrészt, a törvényszék a vezetői szerepkört minden esetben súlyosbító körülménynek tekintette.106 Másrészt, a főtárgyalás jórészt a vádlottak egyéni felelősségét, a tettesség-részesség kérdéseit tisztázta, az egyes vádpontok alapján személy szerint felderítve az adott esetben utasítást, vagy parancsot kiadó felettesek személyét.107 Harmadrészt, a törvényszék a proletárdiktatúra rendeletéinek 104 MNL-PML XV. 21 -a/1. B5721/1920. 32. r. 105 Rév Erika kandidátusi értekezésének egyik tézisét lásd: RÉV, 147. o. 106 Vő. MNL-OL K 579. PT1 653. f. 3. cs. 1921-U-226. A Budapesti Kir. Főügyész 1923. március 29-én kelt 2963/1923. f.ü. sz. jelentése, 82. v. V.ö.: Kiss Mátyás 1923-ban benyújtott kegy elmi kérvény ének elbírálásakor ugyancsak súlyosbító körülményként merült fel az, hogy (a munkástanács és a direktórium elnökeként és a végrehajtó bizottság tagjaként) „ kezdettől vezető szerepet töltött be és tevékenységével súlyos anyagi és erkölcsi kárt okozott Sőt, az erre vonatkozó igazságügy -miniszeri javaslat is arra mutatott rá, hogy az elítélt „A terhére megállapított bűncselekmények viselt állásának következményei és egymagukban nem súlyos beszámítás alá esők s különösen nem tekinthetők ilyennek a terhére megállapított izgató kijelentései. Az igazságügyi hatóságok csupán cselekményeinek halmazatából és viselt vezető állásából vonják le azt a következtetést, hogy nevezett az állam és társadalom törvényes rendjére veszélyes egyén, pozitív támpontokat azonban egyéni magatartásából kifolyólag maguk sem hoznakfel. ” Ennek eredményeképpen, Kiss Mátyás hat és fél évi fegy házbüntetésének hátralevő részét (a mellékbüntetés érintetlenül hagyása mellett) a kormányzó 1923. október 18-án kelt legfelsőbb elhatározásával elengedte és elrendelte a szabadlábra helyezését. Lásd: uo. 80. v-85. föl. 107A törvényszék a „vagyonos polgárok megzsarolására" és a „jogtalan eltulajdonításokra" vonatkozó vádpontokat az 1920. november 27-től 1921. április 16-ig lefolytatott bizonyítási szakaszban tárgyalta. Lásd a Szentendrei Néplap erről szóló 1920. december 3., 4., 9-11., 14-15. (első és második kiadás), 17-18., 21-22., 28-29., 1921. január 25. és február 2-i rendkívüli lapszámait. 116
