Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Magyar Endre: „Szentendre bolsevista számlája.” Rekvirálás és köztulajdonba-vétel a Tanácsköztársaság idején
MAGYAR ENDRE LEN ARD az aznapi rekvirálásokról szóló, fent idézett elnöki beszámoló igazságtartalmát. A vármegyei direktóriumnál felvett jegyzőkönyv adatai szerint az özvegy asszonytól nagy mennyiségű terményt és őrleményt vittek el. Ezek egy része az előírt fejadagokon felüli mennyiségnek minősült. Az eljárás e tekintetben megfelelt tehát a proletárdiktatúra „törvényességének”.41’ A vármegyei direktórium által jelentéstételre utasított Szentendrei Munkástanács elnöke azzal érvelt az eljárás jogszerűsége mellett, hogy miután a panaszost a szentendrei forradalmi törvényszék áruelrejtés miatt elítélte, „E tárgyban a munkástanácsot semmiféle felelősség nem terhelheti. "" A helyszíni vizsgálat során azonban súlyos visszaélések derültek ki. A vörösőrök nem adtak elismervényt arról, hogy pontosan mit vittek el, a városi raktárba pedig valószínűleg nem ugyanazt a mennyiséget szállították be. A rekvirálást vezető vörösőr parancsnok (Leitovicz Jenő) végig jelen volt a házkutatásnál, azonban a raktárig nem kísérte el a szállítmányt, s így azt sem ellenőrizhette, hogy végül beérkezett- e az összes rekvirált tétel. Az átvételnél városi raktárvezetőként jelenlévő Dietz K. Ferenc városgazda nyilatkozata szerint aznap egyáltalán nem vezettek feljegyzést arról, hogy a vörösőrök - úgymond — „kitől mit hoztak”, hanem csak azt tartották számon, hogy a beérkező kocsikkal végül is mi került be a raktárba. A július közepéig elhúzódó ügy aktái megjárták a Földművelési Népbiztosságot is. Ennek eredményeképpen a panaszos végül visszakapta elrekvirált terményeinek egy részét, de azon felül, további vita tárgyát képezte 51 kg árpa, 7 kg zab, 79 kg korpa, 26 kg liszt, 13 kg rizs, 24 kg bab, 15 kg közönséges árpagyöngy, 8 kg szalonna és 30 db üres zsák. A gyakorlatban mindez azt jelentette, hogy egyrészt a panaszosnak a 10 hold bevetendő földjének bevetéséhez mindössze 15 kg babbal kellett beérnie, másrészt a visszatartott árpa és zab híján takarmány nélkül maradtak az állatai.'11 Joanovics Sándor teljhatalmú vármegyei kormányzótanácsi biztos 1919. július 25-én kelt 25623/kig. 1919. számú rendeletével végül az elrekvirált termények és zsákok visszaadására szólította fel a Szentendrei Direktóriumot, valamint a rendelet végrehajtásával kapcsolatos további jelentéstételre utasította.42 A megengedett fejadagokat meghaladó élelmiszer-felesleg elrejtése miatt több eljárás is indult. Erre vonatkozólag a vörösőrség parancsnokának kellett a nyomozást lefolytatni, a gyanú beigazolódása esetén pedig a direktórium intézkedett a vádlott „forradalmi törvényszék utjáni megbüntetéséről' \' 3 A Szentendrei királyi Járásbíróság és a Budapesti Királyi Főügyészség iratai között található vázlatos kimutatások szerint * 50 51 52 53 4<> V.ö.: Pest vármegyei Direktórium 300/dir. 1919. sz. rendelete a vármegyei közellátás biztosításáról. Pest vármegyei Direktórium Hivatalos Lapja 1919. április 24.195-196. o. 50 MNL-PML XVI. 25. 3367/kig. 1919. 51 MNL-PML XVI. 5-b. 22458/kig. 1919. 52 MNL-PML XVI. 25. 3367/kig. 1919. A panaszosra nézve kedvező határozat minden bizonnyal Dr. Hankovszky Zoltán közreműködésének volt köszönhető, aki 1906-tól kezdve vármegyei tiszteletbeli ügyész (1921-töl vármegyei tiszti főügyész) volt, a világháború idején a vármegye közélelmezési ügyeit intézte és ebben az ügyben a vármegyei direktórium közélelmezési ügy osztály vezetőjeként folytatott igen alapos vizsgálatot. Lásd még: MNL-PML XVI. 51. [sz. n.] 1919. május 26. 53 Lásd például: MNL-PML XV. 21-a/l. B 5721/1920. Mt. jkv. 1919. április 25., 4 határozat. 107
