Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)
Magyar Endre: „Szentendre bolsevista számlája.” Rekvirálás és köztulajdonba-vétel a Tanácsköztársaság idején
SZENTENDRE BOLSEVISTA SZAMLAJA gazdaságok működésébe, mivel azokat a termelési bizottságok irányították/0 A 100 holdnál nagyobb, szocializált gazdaságoknak a Szentendrei Pénzintézeti Direktórium által felügyelt Szentendrei Takarékpénztárban kellett folyószámlát vezetni, az annál kisebb birtokok és szőlészetek fenntartását pedig a vármegyei direktórium biztosította/1 A parlagon hagyott földek műveléséhez a Tanácsköztársaság idején bevándorolt és a Tyukovácon (a mai Tyúkos dűlőn) letelepedett, úgynevezett Termelő, értékesítő és fogyasztási közösség kezdett hozzá, amely a terményeit a városban értékesítette/2 A direktórium egyes nyaralók rekvirálásával biztosított számukra lakhatási lehetőséget, ahonnan Tanácsköztársaság bukása után el kellett menekülniük.3 ’ A városi erdők köztulajdonba vételére a Forradalmi Kormányzótanács 1919. április 26-án kelt LXXIII. számú rendelete alapján került sor/4 Ezt követően a Földművelésügyi Népbiztosság V/5551/1919. számú rendeletével kényszertermelést vezetett be a köztulajdonba vett városi erdőkben. Az erről szóló, 1919. május 8-án felvett jegyzőkönyvben rögzített megállapodás szerint a város a hozzá tartozó erdőből a budapesti vasgyárak számára szolgáltatott bánya- és tüzelőanyagot. Ennek ellentételezéseként a Földművelésügyi Népbiztosság hozzájárult ahhoz, hogy a kitermelt faanyagból a város méltányos áron juthasson tüzelőanyaghoz/3 Élelmiszer rekvirálások Miként az országban a proletárdiktatúra idején mindenütt, Szentendrén is „ a városban uralkodó ínség” volt az egyik legsürgetőbb és legaggasztóbb gazdasági-politikai kérdés. Különös jelentőségét az adta, hogy a közélelmezés krízise a központi ellátásra szorulókat, a proletárdiktatúra legfőbb támogatóit érintette a legérzékenyebben.30 31 32 33 34 35 36 A főváros közelsége is fokozott terheket rótt a városra, mivel Budapest közélelmezését elsősorban a környező településekről igyekezett megoldani a Közellátási Népbiztosság. Ezzel szemben, a Szentendrei Munkástanács kezdetben — a helyi érdekeket szem előtt tartva - elrendelte, hogy a város húsiparosai „ teljes vagyonuk elkobzásának terhe alatt” áruikat csak a városban és annak közvetlen környékén lakók számára árusíthatnak. A hús Budapestre szállításának megakadályozásáért Takácsy 30 MNL-PML XVI. 51. 1517/1919. és a Pest vármegyei direktórium 20081/dir. 1919. sz. (d. n.) körtávirata a községi direktóriumok részére. 31 MNL-PML XVI. 25. 3086/kig. 1919. 32 MNL-PML XVI. 25. 2164/kig. 1919. jelentés a Termelő, értékesítő és fogyasztási közösség 1919. április 10-i megalakulásáról. Termelő biztos: Gallián Hermann; az üzemi tanács tagjai: Palich Anna, Fránya János, Breszka József, Boschán Miksa és Gallián Hermanné. 33 MNL-PML V. 373-b. 1919. évi iktatókönyv (268. kötet) 1919. április 15-én kelt 1999. sz. bejegyzés, továbbá: MNL-PML XVI. 25.4686/kig. 1919.' 34 MNL-PML 2434/kig.l919., 3070/kig.l919. és 3071/kig. 1919. 35 MNL-PML XVI. 25. 2590/kig. 1919. 36 MNL-PML XV. 21-a/l. B 5721/1920. Mt. jkv. 1919. március 25., 7. határozat. 104
