Tanulmányok Pest megye múltjából V. - Pest Megye Múltjából 17. (Budapest, 2014)

Magyar Endre: „Szentendre bolsevista számlája.” Rekvirálás és köztulajdonba-vétel a Tanácsköztársaság idején

MAGYAR ENDRE LEN ARD

József karhatalmi népbiztos, illetve a vörös gárda felelt. 7 Ugyancsak megtiltotta a munkástanács a piaci kisárusok Budapestre történő élelmiszer szállítását.37 38 Ezt a gyakorlatot Illés Artúr közellátási népbiztos-helyettes körtáviratban tiltotta meg, sőt a vidéki direktóriumokat arra figyelmeztette, hogy „a legerőteljesebben támogatni kötelesek a B[uda]pestre irányuló élelmiszer fölhozatalát. ”.39 Ettől függetlenül később is előfordult, hogy a Szentendrei Direktórium hasonlóképpen járt el. A direktórium egyik tagja, Molnár Varga Géza, a Közellátási Népbiztosság írásbeli utasítása ellenére is megakadályozta a gyümölcs és a főzeléknek való zöldség felvásárlását, a kiküldött belügyi megbízottat pedig azzal a felkiáltással zavarta el, hogy ,,[n]eki nem fog minden pesti csirkefogó dirigálni. ”40 41

Budapest Környék Közellátási Bizottsága 2032/1919. számú, Szentendre és Újpest városok és a bizottság hatáskörébe eső községek vezetőinek címzett leiratában közölte a Forradalmi Kormányzótanács 1919. április 26-án LXXIV. szám alatt kiadott rendeletét. Ennek 1. §-a előírta mindazon termény- és élelmiszer készletek zár alá vételét, amelyek „a termelőknél, kereskedőknél vagy bárhol másutt nem közvetlen fogyasztás, hanem továbbeladás céljára vannak beraktározva, vagy felhalmozva, a gazdaság (háztartás) céljaira visszatartott vagy beszerzett élelmiszerkészletekből pedig azt a mennyiséget, amely az illető gazdaságnak (háztartásnak) a gazdasági év végéig terjedő szükségletét meghaladja"

A Szentendrei Munkástanács 1919. március 28-i ülésén élénk viták zajlottak, amelyek során megoszlottak a vélemények a beszolgáltatás önkéntes jellegének meghagyása mellett, illetve a házról-házra történő házkutatások mellett kardoskodó, radikális álláspont között. A munkástanács végül a szigorúbb javaslatot fogadta el.42 Igaz ugyan, hogy a környező településekhez képest Szentendrén lényegesen kedvezőbbek voltak a közélelmezési körülmények, a fejadagokon felüli élelmiszerkészletekre vonatkozó beszolgáltatási kötelezettségnek43 ellenszegülők ellen (élelmiszer, illetve egyéb közszükségleti cikkek elrejtése miatt) eszközölt házkutatásokra azonban Szentendrén is több alkalommal sor került.44

37 MNL-PML XV. 21-a/l. B 5721/1920. Mt. jkv. 1919. március 23., 5. határozat.

38 Gyümölcs és zöldség lefoglalásáról szóló ügyek: MNL-PML XVI. 25. 3599/kig. 1919., 3633/kig. 1919., 3648/kig. 1919. és 3662/kig.l919.

39 MNL-PML XVI. 25. 2160/kig. 1919.

40 MNL-OL K. 148. 696. csomó. XXXVI. tétel - 453. alapszám 9341/eln. 1920. (A beadványban említett ellenforradalmi események alapján, az irat közvetlenül azután, 1919. június végére datálható, az inkriminált eset pedig június 23-án történhetett.) 782. r.

41 MNL-PML V.1007. 83/kig.l919.

42 MNL-PML XV. 21-a/l. B 5721/1920. Mt.jkv. 1919. március 28., 2. határozat.

43 Pest vármegyei Direktórium 300/dir. 1919. sz. rendelete a vármegyei közellátás biztosításáról. Pest vármegyei Direktórium Hivatalos Lapja 1919. április 24.195-196. o.

44 A Pomázi Járási Munkástanács ülésein is állandóan napirenden lévő, megoldatlan kérdésként tárgyalták a közellátás nehézségeit. A Budakalász és Szentendre közötti országút menti cseresznyefák termését kézigránáttal fenyegetőző, felfegy verkezett emberek szedték le és vitték magukkal. Ehhez fogható esetek Szentendrén nem fordultak elő. MNL-PML XVI. 18-c. A Pomázi Járási Munkástanács 1919. július 6-i ülésének jegyzőkönyve.

105