Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
képzés fejlesztését tűzték ki célul.265 Pontos terv született irodalmi, könyvkiadási, zenei és képzőművészeti területen is Sztálin születésnapjának megünneplésére.266 267 Az ünnepségeket a városokban a népfront és az MSZT, a falvakban a népfront rendezésére bízták. A tömegszervezeteknek rendszeres összejöveteleiken kellett megemlékezniük Sztálin születésnapjáról. A minden helységben megalakult népnevelési bizottságok feladata lett az ünnepi műsor összeállítása, a népnevelési ügyvezetők pedig mind megyei, mind helyi viszonylatban az MDP irányításával végezték el a szervezés feladatait. A legfontosabb feladat az volt, hogy „az ünnepségek segítsék elő egész dolgozó népünkben élő szeretet és ragaszkodás kibontakozását a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránt”}61 Az ünnepi műsor összeállításában a kultúrotthon-igazgatók az MSZT-től kérhettek segítséget. Az ünnepi műsor mellett Sztálinról szóló előadásokkal, kiállításokkal, könyvek népszerűsítésével készültek az ünnepre. Sztálin születésnapjának vidéki lefolyásáról a megyei népművelési szervek külön nem készítettek jelentést. (Az MNL-PML anyagában egy-két járás jelentése megtalálható, melyek szerint a Sztálin születésnapjára szervezett ünnepséget a települések megtartották, de semmi különös eseményről nem jelentettek.) A magyar kommunista diktatúra vezérének, Rákosi Mátyásnak 1952 márciusában volt a 60. születésnapja, amit jóval szerényebb keretek között ünnepeltek meg, mint Sztálinét. Nem neveztek el róla utcát, nem hirdettek díszítési versenyt, de a munkafelajánlási versenyt ugyanúgy megszervezték.268 Általában minden községben megemlékeztek Rákosi születésnapjáról, előadásokat tartottak, diafilmeket vetítettek életéről. Az ünnepi események közül mindenképp meg kell említeni a Magyar-Szovjet Barátság Hónapját, amelyet 1950-től szerveztek meg. Ilyenkor szovjet tudósok, írók, költők, zeneszerzők érkeztek hazánkba, akik előadásokat, konzultációkat, megbeszéléseket tartottak a magyar közönségnek. A szovjet kultúrdelegáció tagjai bemutatták a Szovjetunió szinte minden területre kiterjedő sikerei mellett azt is, hogy a szovjet nép hogyan segítette a magyar dolgozók munkáját, szocialista és nemzeti kultúrájának fejlesztését. Tömegelőadást tartottak az Ismerd meg a Szovjetuniót! sorozatban, amiben bemutatták a szovjet kultúrát, ipari létesítményeket és az emberek mindennapi életét. 1952-ben beiktatták a Szovjet Film Ünnepét is a barátsághónap programkeretébe, emellett a színházak szovjet színműveket játszottak.269 A Magyar-Szovjet Barátság Hónap (általában ténylegesen egy hónapot fedett le, de 1953-ban február 18-tól április 14-ig tartott) keretében vidéken a filmszínházakban szovjet filmeket mutattak be. Az ismeretterjesztő előadások között a Szovjetunióval kapcsolatos témák voltak túlsúlyban, és a könyvankét témái is természetesen szovjet könyvek voltak. Az MSZT a városokban, üzemekben, falvakban a Szovjetunióval kapcsolatos témákból összeállított kiállításokat nyitott meg. Az erre az időszakra eső bármilyen ünnepi eseményt, például április 4-ét is, a Magyar-Szovjet 265 BÉRES, 1987.27-28.0. 266 MNL-OL M-KS 276. f. 53. cs. 136. ő. e. 1949. november 22. 267 MNL-OL XIX. I-3a. 9340/1949. 268 Béres, 1987. 28. o. 269 MNL-OL M-KS 276. f. 54. cs. 177. ő. e. 1952. január 23. 64
