Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
Barátság Hónap jegyében kellett megrendezni. Az iratok tanúsága szerint a Magyar- Szovjet Barátság Hónapját ugyan mindenhol megtartották, de nagy változást nem hozott a kultúrintézmények életében, hiszen egyébként is gyakori volt a szovjet példák, ismeretek, művek bemutatása a művelődés minden területen. Falunapok, arató- és szüreti ünnepségek A Rákosi-korszak idején a nemzeti, állami ünnepek mellett falunapokat, szüreti és aratóünnepségeket is tartottak. Ezeket az ünnepségeket nem minden községben rendezték meg, általában havonta egy-egy járás valamely települése szervezett ilyen jellegű mulatságokat.2711 A VKM-ben már a szabadművelődés időszakában külön foglalkoztak a községekben tartandó falunapokkal, 1946 májusában pedig miniszteri rendeletet adtak ki szervezésükről. A cél a népi hagyományok felelevenítése, a népzenének, a népköltészetnek, a népi játékoknak, a népviseletnek, a különböző népművészeti ágaknak az ápolása volt. Javasolták, hogy több, egymáshoz közel eső falu tartson közös falunapot, amelynek keretében a résztvevő községek megismerhetik egymás életét, kulturális, gazdasági, szociális helyzetét, s terveiket is. A rendezvény keretében kiállítást, könyvnapot is tarthattak, emellett ének-, zene- és színjátszó csoportok léptek fel az ünnepségen.270 271 A Rákosi-rezsimben a falunapok célja már a Szovjetunió népszerűsítése és a tsz-ek mezőgazdasági és kulturális eredményeinek bemutatása volt.2'2 Az előkészítő munkát a kultúragitációs brigádoknak kellett segíteniük, akik igyekeztek minél több embert rávenni, hogy aktívan vegyenek részt a falunapokon. A brigádok mellett a hangoshíradókon, faliújságokon és a megyei sajtón keresztül hirdették a rendezvényt, és azzal párhuzamosan a termelési eredményeket is. A fentieknek megfelelően egy-egy falunapot 3-4 község rendezett meg közösen.271 273 Az útmutatás szerint ott kellett megszervezni, ahol a ,, legerősebb a tszcs vagy tsz község" volt, azaz, ahol a legjobban működő „szocialista” gazdaságok voltak. A falunap is zenés ébresztővel indult. Az ünnepi beszédben a helyi tsz és gépállomás eredményeit ismertették, majd ezt követte a létesítmények megtekintése. A falunapokon sok esetben SZFV előadást is tartottak, ami általában az aktuális politikai, gazdasági - főként termelési — kérdésekkel foglalkozott, azt pedig kultúrműsor követte.274 270 MNL-PML XXIII. 18. 1810-8-82/1951. 271 DanCS (szerk.), 1988. 444^145 o. 272 MNL-OLXIX. l-3a. 1812-ált.-2/l950. 273 Falunapról szóló jelentés Pest megyéből: A falunap délelőtt fél I l-kor kezdődött Dabason, Ocsa, Bugyi, Sári és Alsónémedi községek részvételével. Az egész falu lelkesen várta a napot, feldíszítették a középületeket. Az ünnepi előadó az országgyűlési képviselő volt, „aki igen értékes beszédet tartott, kitérve a nemzetközi helyzet ismertetésére, majd a módosított 5 éves tervre a mezőgazdaságra konkretizálva " (kb. másfél órában), ezt kiegészítette a járási tanács vb elnökhelyettesének előadása. Az ünnepély felvonulással kezdődött a párt, a tömegszervezetek, a szociális szektorok és az iskolás gyermekek, összesen kb 1100-1200 ember részvételével Az ünnepi beszéd előtt az iskolások adtak elő rövid kultúrműsort, délután sportrendezvény volt, majd ismét kultúrműsor. MNL-PML XXIII. 18. 1812-14/1951. 27‘1 A falunapokra csak színdarabokat ajánlottak, így például Veres Péter: Helytállás, D. Szabó-Barna: Csatorna a Borzason. MNL-OL XIX. I-3a. 242. doboz. ikt. sz. n./1952. szeptember 13. 65
