Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
alkotmány népszerűsítésének céljából, bizonyítva azt, hogy az alaptörvény megalkotásával az ötéves terv eredményei biztosították a nép jólétét.245 1952 után megyénként a beszolgáltatásban legjobban teljesítő járási székhelyeken az ünnepségeket már vásárokkal kötötték össze. A vásárok eredeti célja az igencsak stagnáló belső piac élénkítése, főként a drágább fogyasztási cikkek forgalmának a növelése volt. Ezek az úgynevezett vidám vásárok a jelentések szerint a tömegmozgósítás és az áruforgalom szempontjából messze felülmúlták a várakozásokat. A járási vásárokra mindenütt szinte az egész megye területéről érkeztek az emberek nézelődni, vásárolni. Elsősorban textilárut, cipőt, edényeket vásároltak, de nagy mennyiségben fogytak kerékpárok, motorkerékpárok, rádiók és kályhák is, sőt az élőállatok forgalma is jelentős volt.“44 A kétnapos vásárokat kiállításokkal, sátormozis előadásokkal színesítették. Évről évre egyre növekedett a programok választéka, egyes helyeken természettudományos, olvasótermi sátrakat állítottak fel, emellett sörkert, lacikonyha, halászcsárda várta a vásározókat. Természetesen nemcsak a mulatozást voltak hivatva biztosítani ezek a vásárok, hanem igyekeztek a politikai propagandának is minél szélesebb teret adni, amit nemcsak a hangosbemondókból harsogott politikai jelmondatok és kultúrműsorok szolgáltak, hanem a különböző pavilonok kiállításai, programjai is. Erre példaként hozhatók fel a salgótarjáni ünnepi vásárról szóló jelentésben írottak: Két nagy képet állítottak ki a vásárban: 1. nagy kép: Ahol a tőke még az úr című bemutatta az imperialista országok kizsákmányolóit, a francia munkások sztrájkját, és az éhen halt, csontig lesoványodott dolgozókat Indokínában. 2. nagy kép: Amikor még nálunk a töke volt az úr. 1. képe: Károlyi-kormány, 2. egy főúri esküvő, 3. „gárden-parti”, ezekkel szemben bemutatva, hogy milyen nyomorúságban éltek akkor a bányászok és a parasztok.248 * 250 Az 1955. évi augusztus 20-ai ünnepséget már a munkás-paraszt szövetség szellemiségének jegyében kellett megrendezni,251 252 így minél több községben szorgalmazták a munkás-paraszt találkozók megszervezését. Ennek alapján az üzemi ünnepségekre mezőgazdasági dolgozókat, míg a falusi ünnepségekre az üzemi munkásokat, fiatalokat kellett meghívniuk a szervezőknek, de emellett kölcsönösen megszervezték egymás kultúrcsoportjainak bemutatóit is.25“ Szeptember 29-én, a „Néphadsereg napján” (később fegyveres erők napja) a pákozdi csatára emlékeztek. A korszakban azonban a megemlékezésen túl ezt az 248 „A kiállításon népszerűsíteni kell Alkotmányunkat, a múlttal és a kapitalista országok dolgozóinak helyzetével összevetve be kell mutatnunk, hogy Alkotmányunk a legszélesebb demokratikus jogokat, népünk boldogulását és korlátlan fejlődését biztosítja. Ennek bizonyítására hívjuk fel a figyelmet ötéves tervünk célkitűzéseire, kiemelve a terv döntő évének eddigi eredményeit és az előttünk álló feladatokat. A kiállítás keretében be kell mutatni az ország és a megye fejlődését az ötéves terv sorcin, népünk harcát az imperializmus ellen. A kiállítás mondanivalóját fotóikkal, grafikákkal, karikatúrákkal, grafikonokkal, modellekkel ábrázolják. " MNL-OL XIX. I-3a. 87-1-22/1952. 240 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 162. ő. c. Jelentés az augusztus 20-i ünnepségekről. (1952) 250 MNL-OL XIX. I-3a. 1843-1-200/1953. 2>l A MDP KV 1955. június 8-i határozata alapján. Lásd még az Ismeretterjesztő előadások, előadássorozatok fejezetet. 252 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 162. ö. e. Javaslat augusztus 20-a megünneplésére. (1955) 61
