Halász Csilla: A nép művelése. Agitáció és propaganda a népművelésben a Rákosi-rendszer idején - Pest Megye Múltjából 16. (Budapest, 2013)
Kultúrotthonok
ünnepet is aktuális tartalommal töltötték meg. Immár nemcsak az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc hadserege állt az ünneplés középpontjában, hanem az újonnan létrejött magyar néphadsereg és a szovjet Vörös Hadsereg megünnepelése, valamint a „sztálini hadtudomány” előtti tisztelgés. A központilag kiadott jelszavak, jelmondatok is ezt sugallták az embereknek: „Éljen az erős, ütőképes Néphadsereg, szabadságharcos hagyományaink örököse, a magyar dolgozó nép szülöttel; Honvédségünk példaképe a legyőzhetetlen szovjet hadseregig A sztálini hadtudomány a mi legyőzhetetlen fegyverünk! ”253 254 Az ezzel kapcsolatos agitációs munka fő feladata az volt, hogy erősítsék mindenkiben a honvédelem, a néphadsereg fejlesztéséért vállalt áldozatkészséget, valamint, hogy elhitessék az emberekkel, hogy a néphadsereg örököse a ’48-as szabadságharcos honvédségnek és az 1919-es Vörös Hadseregnek.255 A néphadsereg napjának első országos megünneplésére 1951-ben került sor, s ebben az évben volt a legnagyobb a megemlékezés országszerte. Ekkor központi ünnepséget rendeztek az Operában - ezt a későbbiekben a Néphadsereg Színházában tartották meg megkoszorúzták a pákozdi csata emlékművét, valamint a városokban, a nagyobb üzemekben és a laktanyákban sport- és kulturális rendezvényeket szerveztek, emellett a DISZ-nek külön feladata volt a hadsereg népszerűsítése az ifjúság körében. 1951-ben vidéken is minden községben igyekeztek megtartani az ünnepségeket. Úgy szervezték, hogy lehetőség szerint mindenhol szerepeljen egy-egy honvédségi előadó, de ez nem minden esetben sikerült. Az ünnepségeket sok helyütt a kultúrotthonban tartották, ahol az ünnepi beszédet kultúrműsor követte, majd zenéstáncos mulatsággal zárult a nap. A kultúrotthonokat a kiadott jelszavakkal, zászlókkal és katonai tárgyú képekkel díszítették fel. Ehhez felhasználhatták az MSZT megjelentetett képsorozatait, a Szovjet Kultúra képmellékleteit vagy a Néphadsereg lapból kivágott képeket. A műsoranyagot az NI a Honvédség Napjára kiadott brosúrájából és az addig megjelent műsorfüzetekből állította össze. Fontos pontként emelték ki, hogy „ ügyeljenek a műsor összeállításánál arra, hogy lelkesítő hatású legyen, határvidéken foglalkozzanak a békénket veszélyeztető Tito bandával. ”256 A következő években már jóval szerényebb keretek között rendezték meg a néphadsereg napját. Például 1952-ben Pest megyében már csak ott szerveztek műsoros estet, ahol helyőrség volt,257 1953-tól pedig már csak a nagyobb városokban.258 A nőnap megszervezését központilag az MNDSZ-re bízták. A nőnap megtartásában ekkor kiemelt szerepet kapott a nők nemzetközi békeharcának és ebben a magyar nők részvételének hangsúlyozása. Minden üzemben, vidéki városban ünnepélyes nőgyűlések tartását irányozták elő,259 de 1951-ben az NM már utasítást adott arra, hogy minden településen szervezzék meg a nőnapi ünnepségeket, amire az MNDSZ 253 MNL-OL XIX. I-3a. 103. doboz. ikt. sz. n./1951. 254 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 162. ő. e. Javaslat a Titkárságnak a Néphadsereg Napja megünneplésére. (1951) 255 MNL-OL M-KS 276. f. 89. cs. 162. ő. e. Az ágit. prop. munkaterve a Néphadsereg Napjára. (1951) 256 MNL-OL XIX. I-3a. 103. doboz. ikt. sz. n./1951. 257 MNL-PML XXIII. 18. 879-4-61/1952. 258 MNL-OL M-KS 276. f. 53. cs. 136. ő. e. 1953. szeptember 12. 259 MNL-OL M-KS 276. f. 55. cs. 226. ő. e. 1953. február 9. 62
